Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Naturalista éden - Sármány_Parsons Ilona: A fiatal Csók és kora
NATURALISTA ÉDEN / V. 103 SÁRMÁNY-PARSONS ILONA: A FIATAL CSÓK ÉS KORA tek festői erényeire, megkapó hangulatára,45 az 1894. évi Antwerpeni Világkiállításon pedig I. osztályú aranyérmet kapott. A siker végre teljes volt. Felfigyeltek a képre a külföldi kiállításokon. Még egyszer megjárta Párizst is, az 1900-as világkiállításon I. osztályú aranyérmet nyert. A Millenniumi Kiállításon is szerepelt, és 1898-ban az állam végre megvette, hogy egyszer s mindenkorra a magyar festészetet bemutató állandó kiállítás„antológia"-darabja maradjon. A kollégák is elismerték a teljesítményt. Tisztes kereteken belül variálták is az ötletet, hatása alatt Iványi- Grünwald megfestette Áhítat című képét (1891). Ezek az évek jelentették az érzelemmel átitatott, pszichológiával elmélyített érzelmi naturalizmus aranykorát.46 Az Úrvacsorával teljesen egy időben született Baditz Ottó a Kihallgatás (BedeAnna tartozása, 1890) című, finom pszichológiai érzékenységgel megfestett jelenete, ami Pesten azonnal sikert aratott, megosztottan elnyerte a Képzőművészeti Társulat jutalomdíját, majd megvásárolták a Nemzeti Múzeum Képcsarnoka számára.47 Ez az Armeleutemalerei kategóriájába sorolható nagyméretű alkotás azért, mert több mint puszta állapotkép, nem értéktelenebb alkotás, mint a narratívától mentes képek, munkaábrázolások. Történetesen éppen (az akkor még minden néző által ismert) témája tette a közönség számára igazán érdekessé és gazdagította azzal a katartikus többlettel, amit a Mikszáth-novella etikai üzenete oly meggyőzően sugárzott. Bede Anna a naiv népi tisztaság megtestesítője volt az olvasók szemében, és a festő letisztult, nemes festői eszközökkel tudta a jelenetet megjeleníteni.48 A kép érzelmi hitele megérintette a kortársakat is, és stiláris modernsége (az, hogy nem a tónusos, hanem a Hellmalerei irányzatához kapcsolódott) nem volt akadály, hogy az állam megvegye. Bastien-Lepage egyik leghűségesebb követője ezekben az években Pataky László volt. Egy, a Dorotheumban 2010-ben felbukkant festménye egy francia falusi templomkertben vonuló, fehér ruhás elsőáldozó kislányokkal pontosan beleillik Bastien-iskolájának témakörébe.49 (V.8.) A nyirkos, hűvös tavaszi templomkert természetpoézise megragadó. Ebben a szellemben született főműve, a Marosvásárhelyen őrzött Krumpliszüret (1893), amely mind nagy méretében, mind az ecsetkezelés bravúros technikájában szorosan követi a francia mestert.50 Pataky László feldolgozatlan, szétszóródott életművének egy későbbi (az erdélyi Alvincre való települése után festett), erőteljes realista-naturalista darabja, a Kihallgatás (1897) arra vall, hogy a festő mindvégig megőrizte a kiszolgáltatott falusi szegények sorsa iránti szociális érzékenységét. Képeinek árnyalt pszichológiája, őszinte érzelmi hitele őt is korának legjobb naturalista festői sorába emeli. 1890-1891 telén a pillanatnyi kudarc, hogy a Munkácsy-díjat nem ő kapta meg, Csók Istvánt új kép megfestésére sarkallja. Sürgősen bizonyítani akar az új képpel, és megkezdi festését, mielőtt kitalálná a témát. A hangulati szimbolizmus intermezzója - az Árvák A festmény keletkezéstörténetét Csók megírta.51 (kát. 8.) Eszerint a gyönyörű müncheni kislány modell és a téli, alkonyi kék fény ihlette festésre, majd a gyorsan megszületett kompozíciót sorozatosan átfestette. Különös, mennyi próbálgatás, kísérletezés, változtatás előzte meg a végleges koncepciót, újra meg újra lekaparta a festéket a vászonról vagy annak részeiről. Ez az önkínzó, gyötrő belső bizonytalanságról valló alkotási mód már feltűnt a kortársaknak is, a barátok (pl. Ferenczy) szerették volna megmenteni a különböző sikerült variációkat. Csók igen szűkszavú a II. világháború idején, nyolcvanévesen írt memoárjában a számára legtöbb sikert és elismerést hozó festmény utóéletéről.52 Mindössze három sort szentel neki, pedig ez a kép diadalutat járt be, és ennek köszönhette, hogy egyszer s mindenkorra bekerült a magyar festészet panteonjába. Először a müncheni Internationale Jahresausstellungon, 1891 nyarán mutatta be, és csak utána látta a pesti közönség a Műcsarnokban, a téli kiállításon, ahol elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nagydíját. Az 1894 késő tavaszán Bécsben rendezett nemzetközi kiállításon megkapta az osztrák állami nagy aranyérmet. (Ez annál is jelentősebb eredmény volt, mivel a kiállitás„hazai", azaz monarchiabeli művészei közül csak a híres bécsi akvarellista, Rudolf v.io. V.8. Pataki László: Elsőáldozók Bretagne-ban, 1890 körül V.9. Wilhelm Leibi: Három asszony a templomban, 1878-1882 V.10. Templomban, 1890 körül (lappang)
