Lukács László: Az 1848-as móri csata emlékei - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2008)
A móri csata emléke a néphagyományban
14 A móri csata. Egykorú rajz Die Moorer Schlacht. Zeitgenössische Zeichnung A móri német lakosság 1848-as magatartását más megvilágításba helyezi Mihálka Endre kéziratos naplója. Mihálka Endre Veszprém megyei szabólegény mint honvéd altiszt részt vett a móri csatában. 1854-ben ozorai szabómesterként írta le naplóját, a szabadságharc idején „a 48-dik honvéd zászlóalj alatt viselt dolgai”-t. Kéziratos naplóját a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban őrzik (lelt. sz.: 59.7.1.). Naplójában külön fejezetben emlékezik meg a móri csatáról. A lakosság magatartására vonatkozó részletét idézem: “... a Kisbéri utczán tömött sorokban nyomult hegyibénk a lovasság kiket a kápolnától rájuk tüzelve, sűrű lövésekkel fogadtunk, mire azok megfordultak, lehajolva lóvokra, vissza nyargalni törekedtek, többen lehullottak közölök, az őket mindenkép visszafordítani törekvő főtisztjők is lefordult nyergéből, s lába a kengyelvasban akadván, megbokrosodott lova, keresztül kasul nyargalva az utczán maga után hurczolta vonagló gazdáját, kinek feje a fagyos földhez verődve vérvonalat hagyott maga után, ekkor fellelkesülve utánnuk rohantunk, de ekkor már a mindenfelől betóduló gyalogság ránk tüzelése elől vissza kellett vonulnunk a kápolna mellé, de itt sem maradhattunk már tovább, mert hátunk mögött fel a hegynek a császári vadászok húzódtak fel, s minket bekerítve elfogni akartak. Egy paraszt, ki igen becsületes ember lehetett, a kápolna mellett kinyitotta háza udvarának sövény kapuját, s elég érthető
