Lukács László: 1948–49 jeles napjai a néphagyományban. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 35. (1998)

29 lyén, a lórévi Duna-parton I. Ferenc József császár 1852-ben kápolnát építtett, amely ma is áll. Koller János, az adonyi római katolikus plébánia ad­minisztrátora naplójában rész­letesen leírta Zichy Ödön kivégzését. Az ozorai diadalt megelőző és követő adonyi történéseket így rögzítette: "October 3-án. Különös egy jelenetkép tűnt fel az alföldi, Kecskeméti, Kunsági lovas és gyalog többnyire kaszákkal felfegyverzett nép ezreit a legszebb renddel Adonyon keresztül vonulni látni, min­denik magával vivé élelmisze­reit, és lelkesedését a hazáért. October 5-én. A Roth katoná­inak egy részét az úgynevezett Ogulini ezredet lefegyverzet­ten ma kísérték a kikötőhöz, lándzsás kunok. Ezen katonák legtöbbike kávészínű szűrből készült tót köntössel voltak rendezetlenül felszerelve, de a mint mondják jó fegyverők volt, testre szép szálas legények voltak, s a mint látszott, tanult katonák, mert tisztjöknek szavára azonnal fordulataikat pontosan megtevék. Lehettek mint egy 1200. A révben kenyér osztogattatott ki nékik, annyira éhesek voltak szegény ör­dögök, hogy a kenyérre való tömeges rohanástól csak tisztjeik kard csapásaival lehetett vissza tartani, pénzök volt, mert szemem láttára adott egyik egy ezüst húszast társának egy darab kenyérért. Jólakás után a Dunának mentek seregestül, és ittak kalapjaikkal mint a juhok, azután pedig felpakolva elvitettek a gőzösökön Pestre." (Lendvay 1983, 48-49.) Farádi Vörös Miklós 1978-ban a káloziak hőstettét is felidézte nekem: Izsányi Endre jegyző vezetésével felfegyverzett kálozi emberek a falu végén lévő nagy híd melletti bokros-fás részen húzódtak meg. Itt várták a Tác-Soponya felől visszavonuló horvátokat. Hajnalban ért oda Roth előőrse, akiket a káloziak sortűz­zel fogadtak. Az előőrs meghátrált, azt hitték, hogy Kalózon már ott van a magyar honvédsereg. Roth és Philippovics serege ezért nem Kalózon át dél felé, hanem a 13. ábra: Emlékkápolna gróf Zichy Ödön kivégzésének színhelyén, a lórévi Duna-parton. Épült 1852-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom