Lukács László: 1948–49 jeles napjai a néphagyományban. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 35. (1998)
10 Kegyelmes királyi Válasz, a közös teherviselés — az Urbér s azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok, dézma és pénzbeli fizetések, — és a papi tized megszüntetése tárgyában. 6015 215 1848. íi császári és apostoli királyi Felsége legkegyeltnesb urunk nevében • fenséges Föherczeggel, s Magyarország, és a hozzá kapcsolt részek főtisztelendő, tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, nagyságos, vitézlő és nemes, okos és érdemes Karaival és Rendéivel, kik az Ö császári királyi Felsége által kegyelmesen összehítt jelen közországgyulésen személyesen vagy követkép küldőik nevében egybesereglettek, kegyesen tudatandó. ö császári királyi Felsége, — ki hív népeinek, s jelesül kedves Magyarországa, s az ahoz tartozó részek boldogságának minél halályosb előmozdításában, s a jelen idő által e végre igényelt eszközöknek aképeni megválasztásában leli legfőbb királyi tisztének legszentebb feladatát, hogy a múlt korból eredt, s magával a jól értett nemzetiséggel is szorosan összefűzött lényeges érdekeknek, az ujabb idők szttlte szükségekkeli kiegyenlítésében gondosan mellőztessék, mindaz, mi a hozandó törvények által megállapítandó elveknek békés utoni kifejlődését gátolva, oily következéseket vonhatna maga után, mellyek a legjobb szándokú irányt, a az annak elérésére szánt áldozatokat is az egész honnal együtt veszélyeztethetnék, — e nyíltszívű szándokának, s annyiszor tanúsított atyai szeretetének öntudatában helyzett bizodalommal, azon törvényczikkelyekre nézve, mellyeket kedvelt Magyarországa, s az ahoz kapcsolt részek országosan összegyűlt Rendéi folyó évi böjtmás hó 19-ről királyi jóváhagyása alá terjesztettek, válaszképen azt kívánta azoknak ezennel nyilváníttatni: hogy a közős teherviselésről javalt törvényczikket álalában kegyelmesen helybenhagyja: — valamint azonban e törvénynek tökéletességére leginkább azon kimélet szolgál, mellyel annak foganatba vétele, az ott kimondott határidőtől van feltételezve ; úgy az úrbéri tartozásokról szóló törvényczikknek azon föelvét: hogy ezek s az úrbért pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok, dézma és pénzbeli fizetések kármentesítés mellett raegszüntettessenek, szinte kegyelmesen' jóváhagyni méltóztatott ugyan, minekutánna azonban az úrbéri szolgálatok azonnali megszüntetésével épen azon osztály, melly ritka nagylelkűséggel olly tetemes áldozatokat hoz, erejéből rögtön kivetkeztetnék, s ez által egy részben a mezei gazdálkodás csökkentésével, s a kereskedés, ipar, és nemzeti gazdászal kárával, sőt éhínség előidézhetésével is, az egész hon súlyos veszélybe ejtet-2. ábra: A közteherviselésről, a jobbágyfelszabadításról, és az egyházi tized megszüntetéséről szóló királyi leirat első oldala.
