Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Címszavak

Alcsúídoboz, Alsószentiván

URADALMI KÖZPONT. (Hatvanpuszta) Épült a kastéllyal egyidőben, 1820-as évek. MAGTÁR. szimmetrikus elrendezésben 1-1 CSELÉDLAKÁSSOR. két L alakú ISTÁLLÓ, hátul középen GÉP- ÉS KOCSISZÍN. Az épületek jellegzetes fatartókból álló fedélszéke az egykor a kastélyon alkalmazott megoldással azonos. Az együttes középvonalában vasbeton VÍZTORONY. 20. sz.

(I.: Műemlj. 454.)

POGÁNYVÁR. (Göböljáráspuszta) Kétrészes erődítés a középső bronzkorból. Hossza 290 m.

(LNováki 6., 15-17.)

Máriavölgypuszta

"CIFRA-ISTÁLLÓ". [Vajda János: "tehénpalota"] Klasszicista, 1820 k., nemrég felújítva, 4+1+3+1+4 tengelyes, fsz.-es épület. Középrizalitján 2 oszlopos dór portikusz timpanonnal. Dór falpillérek félköríves párkányzattal. Középrészen lapos kupola, ehhez 2-2 csehsüvegboltozatos, majd 3-3 síkmennyezetű szakasz csatlakozik.

(I.: Műemlj. 454.)

KETTŐS PLATÁNSOR. A 19. sz. 1. felében telepítve, Alcsúttól K-re, az Etyek felé vezető úton.

Vértesdoboz

Alcsúthoz hasonlóan utcás település, hosszú főutcájából keresztutcák ágaznak le. Szalagtelkeken fésűs, vegyesen előkertes és utcavonalas beépítés. - Első említés 1415-ben. A török időkben lakatlan volt. 1649-ban a Dobozy és Csuthy családnak adományozva, 1666-tól a Pálfíy családnak is voltak részbirtokai. 1735-36-ban református lakosság betelepítése. Régebben Felsőtabajdnak is nevezték; 1861-tól kisközség, elszakadt Tabajdtól.

REF. TEMPLOM. Kertben szabadon álló templom, 1836. Homlokzati torony, órapárkányos és összetett sisakos. Téglalap alakú belső tér, végében karzattal. Padok 19. sz. Úrasztala 1801. (I.: Kováts 427., Műemlj. 454.)

(ME)

ALSÓSZENTIVÁN

Uradalmi központból és majorból alakult széttagolt település. A faluközpont és a telepek részben utcás elrendezésűek, többségben szalagtelkes, előkertes és utcavonalas beépítéssel. - T.: Első említés 1323. Határában egykor besenyő szállások. Szentiván a mai Alsószentiván pusztája. Felsőszentiván néven. A török hódoltság alatt elpusztult. A 18. sz.-tól több nemesi birtokos kezén.

(I. Farkas G : Alsószentiván. FMTÉ 13. 1979. 145-178.)

VOLT SZLUHA-KASTÉLY. Szabadon álló fsz.-es, klasszicista épület. Főhomlokzata 4+1+1+1+4 tengelyes, portikusszal, timpanonos záródással, 2 pillér között 2 dór oszloppal. Hátsó homlokzata 4+3+4 tengelyes, timpanonos középrizalittal. - Belseje 1963 óta r.k. plébániatemplommá (Szűz Mária Szeplőtelen Szíve) átalakítva. A hajóban a középkori Zedreg falu Szűz Mária-templomának faragott vörösmárvány kövei. Feszület, aranyozott ezüst, 18. sz., a 19. sz.-ban gótizálva.

A volt kastély udvarában FESZÜLET, öntöttvas korpusszal, 19. sz. vége.

(I.: SzEJN 193.)

31