Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
GAZDASÁGI ÉPÜLET (MAGTÁR). A volt kastély É-i oldalán. Fsz.-es, kontyolt nyeregtetővel, 19. sz. 1. fele. KÁPOLNA, Fájdalmas Anya. Dombon épült, szabadon álló klasszicista épület. Eredetileg a Szluha család házi kápolnája. Homlokzati torony, oldalhomlokzatain 1-1 félköríves ablak, a hajóval megegyező szélességű egyenes záródású szentély. 1945 óta használaton kívül. BÉKE U. 92. 18. sz. végi, fsz.-es lakóház, nyeregtetővel. Utcai oromfala deszka, felső háromszöge napsugaras kiképzésű, alatta 3 szívalakú padlásszellőző. VOLT KÚRIA (Koller tanya). Fsz.-es, klasszicista épület. Főhomlokzata 2+k+2 tengelyes. Bejárat előtt portikusz 4 dór oszloppal. (KT) Alsószentiván, Bakonycsernye, Bakonykúti BAKONYCSERNYE Főutcából leágazó mellékutcás település a Gaja patak mentén. A középső részen ovális térképződés, utcavonalas beépítés. - T.: A 6-9. sz.-ban avar település. Első említése 1341. A 15. sz.-ban Bátorkő vár tartozéka. A török kori pusztulás után 1724-ben Nyitra megyei szlovákokkal újratelepítették. Birtokos 1769-től a Zichy család. (I.: Heiczinger J. - Lencsés F.: Bakonycsernye. FMTÉ 13. 1979. 179-241.) EV. TEMPLOM. (Dózsa Gy. u. 1.) Faluközpontban dombon, a lelkészlak kertjében szabadon álló késő barokk épület. Ideiglenes anyagból készült templom helyén épült 1783-86-ban. Torony, mai főhomlokzat és sekrestye épült 1816-ban. Tűzvész elpusztította belsejét 1862- ben, újjáépült 1862-66-ban. - Egyhajós, homlokzati tornyos, téglalap alakú templom, hátul kapcsolódó kis sekrestyével. Főhomlokzaton két párkány fejezetes pilaszter és két üres fülke, torony órapárkányos, nyolcszögletes hagymasisakkal. - Síkmennyezetes belső tér, falak lizéna és párkány tagolással. - B.: 19. sz. 2. fele. Neobarokk oltár, képe "Krisztus az olajfák hegyén", készítette Rétay és Benedek, Budapest. Orgona Saskó Márton, Brezova, 1867. Harang, Schandt Sándor pesti műhelyében, 1863. (I.: Kemény - Gyimesy 620.; Heiczinger J.: Bakonycsernye múltja a telepítéstől 1848-ig. Bakonycsernye, 1974. 124,; Müemlj. 455.) CSIKLING VÁR. Forrásokban nem szerepel. Dombnyúlványon, lesarkított háromszög alaprajzú ároksánccal övezett erőd, D-i végén törtkőből épült kerek torony maradványai. Formája alapján feltehetően Árpád-kori. (I.: Müemlj. 454.; Gerő L.: Várépítészetünk. Bp., 1975. 269.) (SJ) BAKONYKÚTI A Bakony keleti nyúlványainak egyik völgyébe települt, egyutcás, fésűs beépítésű falu. - T.: 1424-ben Possesio Kuthy. Részben Bátorkő várának birtoka, részben nemesi közbirtokosok uralták. 1541-ben Várpalota birtoka. A török alatt elpusztásodott, a 18. sz. elejétől a Zichyeké. 1750-62 között több hullámban telepítették be, végül német telepesekkel. Az 1870- es évek végétől a Wolff család birtoka. Eredeti településszerkezetét nagyrészt megőrizte. (I.: Degré A.: Bakonykúti. FMTÉ 13. 1979. 243-267.) 32
