Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
Major, puszta, tanya (Terminológiai kérdések)
11 Báránd, Kajtor, - Seregélyeshez tartozó Selymes, Szerecsen, Börgönd, - Bicskéhez tartozó Tomyó, Ujmajor, Kisnémetegyház, - Gánthoz tartozó Kápolna, - Velencéhez tartozó Tükrös, - Polgárdihoz tartozó Cséri, - Pákozdhoz tartozó Csala, Kisfalud, - valamint Baracs, Hard és Alsó-Szentiván pusztákon." (Fejér megye 1870-ben. Székesfejérvár, 1871, 6). Eszerint a tanyai iskolákra kivétel nélkül pusztákon és majorokban volt szükség. Fejér vármegye 1937-ben megjelent monográfiájából megtudjuk, hogy Kálozon a Jézus Szive Népleányai Társaság tagjai a nép lelki, szellemi és anyagi művelése érdekében végzett tevékenységüket "a tanyákra is kiterjesztik." (Schneider-Juhász 1937, 414). Kálozon, a Zichyuradalom központjának határában egyáltalán nem voltak tanyák, csak majorok, puszták. Kápolnásnyéken a népnyelv Gróftanyának nevezte gróf Hunyadi Ferenc uradalmának központját, amely korábban a Nádasdy grófoké volt. Gróftanyáról az 1903-as Fejér vármegye községei és egyéb lakott helyei hivatalos neveinek jegyzékében ez áll: "Nádasdypuszta (eddig Gróftanya néven)". (1903, 14) Fejér vármegye 1931-32. évi címtára szerint: Gróf Nádasdy puszta (népiesen: Gróftanya) gróf Hunyadi Ferenc 1305 kh-as nagybirtokának központja, 1886 óta meglévő iskolával, református leányegyházzal, 1930-ban 240 lakossal (F. Szabó 1932, 284- 286; Schneider-Juhász 1937, 466; Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat 83, Budapest, 1932, 246). A valóságban tehát tipikus uradalmi puszta és nem tanya. Megfigyelhető, hogy a mezőföldi népnyelv századunkban már gyakran tanyának nevezi a középbirtokok uradalmi központját. Seregélyesen Baloghy-tanya, Erczbrucker-tanya, Mészáros-tanya, Windisch-tanya volt. Tulajdonosaik az 1930- as gazdacímtár szerint: ö. Baloghy Béláné (528 kh), Erczbrucker József (231 kh), Mészáros Sándor (213 kh), Windisch Imre (685 kh) birtokukat uradalmi cselédekkel müveltető földbirtokosok és nem tanyásgazdák voltak (1937, 103). A terminológiai bizonytalanság még a termelőszövetkezetek megalakítása után is érződött. A volt középparasztokat tömörítő zámolyi Új Elet Termelőszövetkezet a községtől délre a székesfehérvári út mellé az 1960-as évek elején új, elsősorban szarvasmarhatenyésztésre berendezett majort épített. A népnyelv ezt Új Élettanyának vagy a termelőszövetkezet elnökéről, Németh Jánosról János-tanyának nevezte el. Az olyan községekben, ahol az uradalmi puszták és a paraszti tanyák már a századforduló óta egymás mellett léteztek, megfigyelhető a terminológiai bizonytalanság megszűnése. Aba nagyközség 1930-ban keletkezett szervezési és szabályrendelete szerint: "A hatodik esküdt teendői: Az összes pusztákon és tanyákon mindennemű összeírás teljesítése és felügyelet gyakorlása." (Fejér Megyei Levéltár) A major, puszta, tanya szavakkal kapcsolatos terminológiai bizonytalanságot a kutatás során azzal küszöböltem ki, hogy a tanyásodási folyamat vizsgálatánál csak a paraszti tulajdonú tanyákat vizsgáltam. Nem vontam be a vizsgálatba azokat a nagybirtokokat, középbirtokokat, amelyeknek központjai a helységnévtárakban, statisztikákban vagy a térképeken tanyaként szerepelnek. A tanya szót
