Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Palotaváros kertművelése
Palotaváros kertművelése A palotavárosi kertművelés, s annak tetemes részét képező zöldségtermesztés szempontjából mindenekelőtt a Rác utcát, s mellette csak másodlagosan a Selyem és Jancsár utca nyugati oldalát, részben a Szigetet, a Tolnai utcát, a Vargacsatornapartot lehetett figyelembe venni. Döntő szerep jutott a Rácváros jelentős részét alkotó Rác utcának, ahol a legnagyobb és termelésre legalkalmasabb kertek feküdtek. Mellette még a Selyem és Jancsár utcának volt a többiekhez képest kiemelkedő szerepe. Palotaváros kertgazdálkodásának múltjából írásos adatok is állnak rendelkezésünkre. Fényes Elek a múlt század közepén Székesfehérvárral kapcsolatban megemlítette, hogy „a csatornák mentiben gyönyörű zöldséges kerteket láthatni... országos vásárai fő kép szarvasmarhára és lovakra nagyfontosságúak, valamint hüvelyes veteményeket még meszszebb vidékiek is itt szoktak vásárolni.” (1847, 39.). Wekerle Sándor a múlt század végén viszonylag részletesen foglalkozott a zöldségtermeléssel: „A Sárvíz mentén elterülő lapályokon dúsan tenyésznek a zöldségfélék, s általában a kerti vetemények. Nemcsak a helyi szükséglet nyer itt teljes kielégítést, hanem tetemes az a mennyiség is, mely más piaczokra, főleg a fővárosba kerül. A lakóknak az a része is, mely kereskedelemmel vagy iparral foglalkozik, sőt az értelmiséghez tartozók is nagyon szeretik a kertészkedést, s az állandóan ott lakó családok nagy részének, ha nincs is egyéb gazdasága, megvan a maga konyhakertje, vagy kerti gazdaságra is alkalmas rétje.” (1896, 552.). A palotavárosi kertgazdálkodás ismertetése során az emlékezetre támaszkodva elsősorban a két világháború közti időszakot kívánjuk jellemezni, jóllehet a gazdálkodás konzervatív volta miatt a kisajátításokig alig következett be változás. A palotavárosi kertműveléshez hasonló szintű, eredményű tevékenység a Felsővárosban és az Alsóváros egy részén is folyt. Az előbbi körbe a Móri, Zámolyi (Mészáros) és Kertalja utcák, az utóbbiba a Széchenyi utca vonható. A Zellersor (Tátra, Mátra, Fátra utcák) gazdálkodása némiképp emlékeztet a palotavárosi kertművelésre. Felső- és Alsóváros parasztsága általában gazdagabb volt, nagyobb földterületekkel, állatállománnyal rendelkezett, mint a palotavárosiak, így a kertgazdálkodásra közel sem szorultak rá olyan mértékben, mint az utóbbiak; megélhetésüket máshonnét is biztosíthatták. A zellersoriak viszont hasonló anyagi körülmények közt éltek. Az ismert kertészcsaládokat számon tartották: elsősorban a Mohai, Vajda, Máté, Bódai, Viniczai, Bognár, Cs. Horváth, Cs. Nagy, Lencsés, Csikós, Jankovics, Málics,Tilinger neveket kell megemlíteni. A hagyományos kertgazdálkodás a városrész és ezzel együtt a város nyugati, Sárrét felé eső szélén folyt. A kertek mögött már mély fekvésű, vizes rétek terültek el. A Rác utcai telkek általában 3-4 ezer négyzetméteresek (5539 hrsz.: 3123 négyzetméter, 5556. hrsz.: 4077 négyzetméter), a többiek kisebbek voltak. Az utcafronton levő lakótelkekhez, udvarokhoz képest a kertek mélyebben feküdtek. Az esés fokozatos volt, de a különbség elérte a három-négy métert (Rác utca 29.: 109 m - 105,5 m; Rác utca 17: 109,8 m - 105,7 m; Rác utca 9.: 109,2 m - 105,9 m; Sziget utca 11.: 108,2 m - 106,7 m; Jancsár utca 1.: 108,1 m - 106,8 m). Mindehhez nagyon magas talajvíz járult. Szinte mindegyik kertben gödörkutat, azaz egy lépcsőzetesen mélyülő gödröt ástak. Míg régebben vödörrel, kézi erővel öntöztek, addig az emelkedő talajvíz miatt a kertművelés utolsó időszakában erre nem volt szükség. Téli időszakban a talajvíz a kertekből elég nagy területet elöntött, s elég későn (sokszor márciusban) húzódott vissza. Emiatt a föld is hidegebb, nyirkosabb maradt. A talaj minősége területenként eltért. A kertgazdálkodásban döntő szerepet játszó zellert csigás, laza, erősen nedves homokon termelték. A többi föld enyhén kötött, tózeges volt, melyben csaknem minden megnőtt. Kertgazdálkodásra való alkalmasságuk miatt Arany kerteknek is nevezték a Rác utcai kerteket. A kertgazdálkodás elsősorban zöldségtermelést jelentett, melyen belül is kiemelt szerep jutott a zellernek. Emellett mindazt megtermelték, amit a háztartás igényelt, illetve amit értékesíteni tudtak. Döntő mértékben a gondosabb talajelőkészítést, intenzív művelést igénylő növényeket termesztették. 105
