Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
felfelé a hónaljáig szalmakötéllel (Strohpandl) kötöztek körül. Fején kalapot, mellette tollsöprűt viselt. A dinnyési legények Luca-napi maszkos alakoskodásáról 1958-ban a 70 esztendős Molnár Mihály beszélt: „Lucakor felöltöztünk. Meszelot, söprűt vittünk magunkkal. Medvének is felöltöztek. A medvének lánc volt a nyakán. A zsák a hátán teli volt tömve szalmával. Ütötték a láncos bottal, és az danolt, táncolt, dörmögött tovább. Köcsögdudával és harmonikával muzsikáltak. Szalmával beszórták a lakásokat. Szalmát tettek a tyúkólba. Alanyokat táncoltatták, és jól bekormozták őket." (IKMNA. 58. 5.) Gárdonyban Luca-nap reggelén 4-5 fiú járt lucázni. Kosárban szalmát vittek magukkal, amiből a gazdasszonynak minden háznál adtak egy kis csomót, hogy a tyúkok fészkébe tegye. Úgy tartották, hogy ettől a szalmacsomótól a következő évben jó tojók lesznek a tyúkok. Piszkafával beszúrkáltak a tyúkólba, közben ezt mondogatták: Tojjatok, tojjatok, kotoljatok! A konyhaajtóban láncos botot zörgetve rigmust mondtak: Luca fia vagyok én, A kályhába bújok én, Úgy iszom a füstöt, mint a tokaji bort. Aházbeliek pénzadománnyal honorálták a lucázókat. Sukorón a Lucázók a következő rigmussal köszöntöttek: Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktok, ludtok, Ülősek legyenek. Fejszéjük, fúrójuk élesek legyenek. Annyi pénzük legyen, mint a pelyva. Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag. Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag. Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz. Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda. Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tiktok, ludtok! Pázmándon Luca napján medvének, zsandárnak, Luca asszonynak öltözött legénycsoport járta végig a lányos házakat. A medvét alakító legény kifordított bundát vett fel, a nyakára kötött láncon vezették. Négykézláb mászkált és morgott. A csoport központi figurája egy nőnek öltözött legény, a Luca asszony volt. Kezében meszesvödröt és meszelot vitt. Amíg a medve a házbelieket ijesztgette, addig a Luca asszony bemeszelte a szoba falát, padlóját, bútorait. A csoport többi tagja pedig élelmet, italt próbált lopni a konyhából. Megemlítem, hogy Pázmánd, a komáromi jezsuiták birtoka, a török alóli felszabadulás után a Felvidékről települt újjá: 1720-ban 29 magyar és 6 szlovák család lakta (Pesty 1977,254). A szokásban szereplő Luca asszony figuráját valószínűleg eredeti, felvidéki lakóhelyéről hozta magával az áttelepülő lakosság. Válón Luca-nap reggelén fiúk járták a házakat. Szalmát vittek magukkal, amit a gazdaasszony a tyúkok fészkébe tett, hogy jó tojók legyenek. A szalmáért pénzadomány járt. Bicskén Luca napjának reggelén a legények 10-12 fős csoportokban járták a lányos házakat. Rossz ruhákat öltöttek magukra, fejükre harisnyaszárat húztak. Az alakoskodó legények vezetője általában medvének öltözött, négykézláb vezették láncon. A lucázó legény csoport a lányos házaknál a szobában polyvát, 82