Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

csipognak a kiscsirkék is." Lucakor a tyúkólat is megsározták, hogy előbb legyen kotlósuk. A születendő kisborjú nemét az 1961-ben 73 éves Bognár Jánosné Pipellán Mária szerint így jósolták meg: „Milyen jő előbb Luca napján, férfi vagy nő. Mer ha Luca napján asszony gyött, akkor üszőborjú, ha meg férfi gyött, akkor bikaborjú lett."Tácon a reformátusok Luca napján a varrási tilalmat, a katolikusok ezenkívül még a fonási és kölcsönadási tilalmat is betartották. Különösen tojást nem adtak kölcsön, mert azzal elvitték volna a szerencsét, nem lett volna kotlóstyúk. A varrási tilalom Soponyán is érvényben volt. Enyingen sem varrtak Luca napján, hogy sok tojásuk legyen. A nőknek reggel meg kellett hemperegniük az ágyban és egész nap nem mehettek ki a házból, hogy a tyúkok jó kotlók legyenek. Csak napfelkelte után mosakodtak, hogy ne legyenek szeplősek. Luca napján ruhát kellett elbontaniuk, hogy a tyúkok jó tojók legyenek. Egész nap nem adtak kölcsön semmit, hogy a szerencsét megőrizzék. Mezőkomáromban Luca napján nem volt szabad varrni, mosni, mert akkor nem tojtak volna a tyúkok. A gazdaasszony egész nap nem ment ki a házból, azért, hogy a tyúkok jobban kotorjanak. Ugyanezért, ha vendég jött a házhoz, rögtön leültették. Ezen a napon semmit nem adtak ki a házból, mert akkor Luca elviszi a hasznot. Még a szemetet sem vitték ki, mert Luca kiviszi a pénzt a házból. Luca napján tollat fosztottak, babot fejtettek, mert ezzel kinyitották a tyúkok fenekét, egész évben jobban tojtak (Stefanovics 1978, 52-53). 2. A baromfiakkal kapcsolatos varázsló cselekedetek A Luca-napi tilalmakkal, előírásokkal elsősorban a baromfi hasznát igyekeztek biztosítani. E tilalmak és előírások mellett Luca napján még számos, a baromfiakkal kapcsolatos mágikus praktikát, varázsló cselekedetet gyakoroltak. A mágikus és a keresztény hagyomány jellegzetes összefonódásaként Székesfehérvár-Felsővárosban megjegyezték, hogy Luca a hét melyik napjára esett. Ezen a napon a gazdaasszony egész éven át imádkozott a baromfi szaporaságáért, megmaradásáért (Bálint 1977,1, 75). Kifejezetten mágikus cselekedet a tyúkok Luca-napi kurkálása: Hajnalban a lucázók, a gazda vagy a gazdaasszony piszkafával megkurkálta a tyúkokat. Piszkafával a tyúkólba szúrt, közben tojásra és kotlásra biztatta a tyúkokat. Fejér megyében a kurkál szó piszkál jelentésű (Wolff 1897, 525). A tyúkok megpiszkálását Bornemisza Péter 1578-ban megjelent Ördögi kísírtetek című könyvében még a karácsonyhoz kapcsolódóan említette: „Az tyúkokat ágassal szurkáld meg Karácsony estin az ülőbe, hogy tojjanak." (1977, 59.) Székesfehérvár-Felsővárosban Luca-nap hajnalán a gazdaasszony vagy valamelyik gyereke az ólban piszkabottal, seprűnyéllel vagy ujjal megkurkálta, megpiszkálta a tyúkokat. Kurkálás közben mondogatták: Nekünk sokat tojjatok, a szomszédnak kotoljatok! Tojjatok, kotoljatok! Tojjatok, kotoljatok! Előfordult, hogy az erőteljes kurkálásba néhány tyúk belepusztult, ezért századunkban már csak finoman megcirógatták a hátukat, fejüket. Csórón Luca-nap reggelén az asszonyok hosszú piszkafával bekurkáltak az ólba, s közben háromszor elmondták: Tojjatok, kotoljatok! Bíztak benne, hogy a kurkálás hatására elegendő tojás és kotlós lesz. Korai kotlósra a kora tavaszi kiscsibék keltetéséhez nagy szükség volt. A korai kotlás előidézésére még két mágikus praktikát gyakoroltak: a szomszédból ellopott mosogatórongyot vagy azt a zabszalmát tették a tyúkok fészkébe, amire disznóöléskor kiszedték hűlni a hurkát. 77