Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

89. ábra. J.M. Ranftl Weinhüter und Mädchen című festménye, 1830 körül. Gelencsér Ferenc reprodukciója. rendezték. A csőszbáltól függetlenül minden évben tartottak szüreti felvonulást, szüreti bált is. Ezen a móri csőszlegények is részt vettek. A pusztavámiak szőlői Márkushegy (Markus), Szőkehegy (Weißberg), Homokszőlő (Sandweingarten), az Urasági szőlők (Herrschaftswiesen) és a Császár község határához tartozó Szigetszőlő és Kopaszhegy területén voltak. Valamennyi hegyre 2-2 csőszt (Bergleute) fogadtak fel, akik az I. világháború végéig tavasztól-őszig a csőszkunyhóban (Hütte) laktak. Az I. világháború után már csak hajnaltól késő estig tartózkodtak a hegyen. A móri csőszökhöz hasonlóan megbízható, nős férfiak voltak, akiket a község fogadott fel. Fizetésüket a szőlőtulajdonosoktól kapták. Szüret után végigjárták a házakat, összegyűjtötték a szőlőterület nagysága után járó pénzt. Az I. világháború előtt Pusztavámon is a szőlőérés időszakában csőszlegényeket (Hirtenburschen) vettek fel a csőszök mellé, minden hegyre két csőszlegényt. A csőszlegényeknél rozmaringgal, szalagokkal díszített csőszfokos (Hirtenhackl) és ökörszarvából készült kürt (Tute) volt. Utóbbiból napjainkra az egész móri borvidékről csupán egyetlen példány maradt fenn. Dr. Gaál János székesfehérvári tanár őrzi azt a tehénszarv hegyéből készült, 13 cm hosszú csőszkürtöt, amivel édesapja, Gaál 535