Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

A SZŐLŐMŰVELÉS NÉPSZOKÁSAI Az 1865-ös mezőgazdasági statisztika adatai szerint Fejér megyében 87 bortermelő község volt, összesen 17 773 kh szőlővel. Ezen a területen 1865-ben 233 060 akó bor termett, amelynek közel 2/3 része kereskedelmi forgalomba került. A termelt mennyiségből 215 905 akó fehér bor volt. Fejér megye három legfontosabb bortermelő területe: a Vértes déli része (Mór, Pusztavám, Csókakő, Zámoly, Gánt); a Velencei-hegység; az Etyeki-dombság és aVáli-völgy a Dunát kísérő dombvonulattal (Etyek, Gyúró, Vál, Ercsi, Adony). A komáromi, nagyszombati, pozsonyi borkereskedők a megye területén vásárolt borokat egységesen móri bor elnevezéssel hozták forgalomba, függetlenül attól, hogy a bort melyik falu szőlőhegyén vásárolták. A móri borvidék minőségi borát az I. világháború végéig Németországból, Csehországból, főként Ausztriából érkezett borkereskedők vásárolták fel. Egyedül Mórról a múlt század végi filoxéravészt megelőző időszakban évenként 50 000 hl-t meghaladó bort vittek ki. A Velencei-hegységben, az Etyeki-dombságon, a Vali-völgyben és a Mezőföld Duna menti dombsorán termelt fehér- és vörösbort elsősorban a budai és pesti borkereskedők, kocsmárosok vásárolták fel. Galgóczi Károly a múlt század közepén megjelent mezőgazdasági statisztikájában meg is említette, hogy „Pestet Pest-Pilis megyén kívül főképp Nógrád és Fejér megyék tartják közönséges asztali borral" (1855, 293). Gyúrón minden évben nagy eseményszámba ment a borszállítás napja. A budai, pesti vendéglősök az első fejtés után nagy mennyiségű bort vettek meg a faluban, amit a szőlősgazdák egyszerre, egy meghatározott napon kocsikon szállítottak a fővárosba. Ez alkalommal mindig hoztak valami ajándékot az asszonyoknak, gyerekeknek is (Bogár 1978, 38). A szőlőtermelő községekben az esztendő szokásrendszerében jelentős helyet foglaltak el a szőlőműveléshez kapcsolódó népszokások. A Velencei-hegységben, Sukorón a szőlősgazda Bálint-napkor kiment a szőlőbe, és megmetszette a szőlőjének négy sarkán levő tőkéket, hogy jó termés legyen. Ezzel, mintegy mágikus körrel bekerítette szőlőjét az egész évben fenyegető veszedelmek ellen. E szokásokban való részvételkor az a cél vezette a szőlőtermelőket, hogy a természettől, az időjárástól nagyban függő szőlőtermést mágikus eszközökkel, varázscselekedetekkel is biztosítsák. Ezt a célt szolgálta a szőlő védőszentjeinek, Orbánnak, Donátnak segítségül hívása is. 1. Szőlőőrzés A móri borvidék a századfordulón küzdötte fel magát önálló minőségi borvidékeink közé. Területét a múlt század utolsó évtizedében keletkezett borvidékbesorolás még a szomszédos neszmélyi borvidékhez tartozónak tüntette fel. Mór község 1900-ban kérte Fejér megyétől és a kormánytól, hogy a móri borvidék legyen önálló. A kérelmet végérvényesen az 1924. évi bortörvény zárta le az önálló móri borvidék kimondásával. Területéhez 1935-ben a Fejér megyei Mór, Bodajk, Csókakő, Csákberény, Nagyveleg, Pusztavám, valamint a Komárom megyei Császár községben 1993 ha szőlő tartozott. A községek közül Mór és Pusztavám német lakosságú. 527