Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

82. ábra. Szőlőcsősz és csőszlegények Móron az 1910-es években. Gelencsér Ferenc reprodukciója. A móriak szőlői a Vértes déli és délnyugati lejtőin Csókahegyen, Pohárhegyen (Häferlweingarten) Látóhegyen, Kecskehegyen, (Lerchenfeld), Vénhegyen, Cserháton, Árpádhegyen, Táborhegyen, Terézhegyen, (Reselweingarten), Koronahegyen, örömhegyen, Reményhegyen voltak. A nagyobb hegyeken 2, a kisebb hegyeken 1, tavasztól-őszig felfogadott szőlőcsősz (Bergmeister) őrizetére bízták a szőlőket. Csókahegyre, Kecskehegyre, Vénhegyre, Táborhegyre 2-2, a többire l-l szőlőcsőszt fogadtak fel. A szőlőhegyek életét a századfordulótól kezdve a hegyközség irányította, élén a hegybíróval (Bergrichter). Móron a századfordulón három hegyközségi szervezet is alakult: az Árpád Hegyközség 1897-ben, a Rácz Sándor Hegyközség 1901-ben, a Táborhegyi Szőlőhegy 1902-ben. A hegyközségek vezetősége és tagsága minden évben márciusban a községházán tartott gyűlésen választotta meg a szőlőcsőszöket. Szőlőcsősznek idősebb, nős férfiak jelentkeztek. A tavasztól-őszig szolgálatban álló szőlőcsőszök (Bergmeister) mellé a szőlőérés időszakára 18-21 év körüli, nőtlen csőszlegényeket (Hirtenbube) vett fel a hegyközség. Csőszlegénynek századunkban már leginkább a vagyontalan napszámos emberek gyerekei jelentkeztek. A nyári szőlőmunkák után a szüret előtti időszakban már nem 528