Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

háztól vittek. Néhol azonban annyira szétosztogatták, hogy a lesózotton, füstölnivalón kívül alig maradt a disznóból. Aki kapta, annak igen jólesett, de mindenképpen illett viszonozni. A sózáshoz szorosan kapcsolódott a hús és egyes töltelékek füstölése, mellyel tartósítottak. A füstülés, majd a tárolás helye a hagyományos tüzelőberendezésű parasztházakban a szabadkémény volt. Külön építményként a husfüstülők csak 1945 után, az építkezési előírások szigorodásával kezdtek terjedni. Leghamarabb a kolbász, azután a disznósajt került a füstre. A lesózott húsok közül a kocsonyába valót általában egy héten belül megfőzték. Sokszor annyi kocsonnya aludt meg, hogy a közeli rokonoknak is jutott egy-egy tányérral. A sóban legtovább, négy-öt hétig a sonka, illetve négy hétig a szalonna, az oldalas és az orja maradt, azután füstölték. Általában elmondható, hogy korábban többet füstöltek fel a disznóból, így a fejét, az orját is, ami később elmaradt. Ezeket az oldalassal, a lapockával együtt nyáron, a nagy munkák idején levesbe vagy főzelékbe tették, ízesítettek velük és ételeik tápértékét emelték. A disznóvágáshoz kapcsolódó szokások jelentős részben még napjainkban is élnek. Az ismertetett munkaszokások a jeles napokhoz fűződő szokásokkal, hiedelmekkel együtt adták a két kistájon a gazdasági élet szokásainak rendszerét. A tárgyalt társasmunkák célja a tevékenység együttes, gyors, kiadás nélküli elvégzése, a munka szórakoztatóbbá tétele, megrövidítése, a fiatalok ismerkedése volt. Dolgozhattak mindannyian egynek, vagy végezhette ki-ki a sajátját (Szendrey 1938, 283.). Az aznapi vagy az adott időszakra rendelt feladat, tevékenység befejezését azután megünnepelték, és a bevégzésnél érzett öröm nyilvánulhatott meg a gyakorolt szokások révén. A társasmunkákat józan valóságszemlélet hatotta át, jóval kevesebb volt a mágikus-misztikus elem, mint a jeles napoknál. Az említett munkaalkalmak jelentős szerepet játszottak egyrészt a fiatalok ismerkedésénél, párválasztásánál, másrészt az idősebb nemzedékeknek szórakozási lehetőséget adtak. A folklór hagyomány ozásának fontos alkalmai voltak. Elhalásuk vagy továbbélésük szorosan összefüggött a gazdasági, társadalmi fejlődéssel. Gelencsér József 526