Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

81. ábra. Disznóvágás. Bodajk. Fellegi Imre felvétele, 1980 körül. megbeszélték, egyeztették a rokonsággal, meghívták azt, akinek munkájára számítottak. Az eredményes tevékenységhez legalább 3 férfi és ugyanannyi asszony kellett. Egyidejűleg előkészítették a szükséges eszközöket, különös gonddal megfenték a késeket, megvették a fűszereket, pucolták a vörös- és fokhagymát, darálták a kukoricát. A gyerekek fokozott izgalommal várták a disznóvágást, aznap iskolába se mentek, bár ezt se a tanító, se az egyház nem nézte igazán jó szemmel. Némelyik pap még az 1960-as években is pogány ünnepnek nevezte a disznótort. Reggel korán, mikor pirkadt, a rokonokon kívül további segítség érkezett, jöttek a férfi szomszédok, barátok az állat lefogására. Sokszor nyolcan-tízen, tehát többen is összejöttek, mint ahány ember kellett. A gazda mindenkit pálinkával kínált, majd kimentek az ólhoz. Igyekeztek az állatot kicsanyi (kicsalni), ám ez rendszerint nem járt sikerrel, mivel az észrevette, hogy idegenek is vannak az udvarban. Jobbára az akolban fogták meg, nagy visítása közepette kihúzták az udvarra, egyik lábát kirántották, ledöntötték, rátérdeltek, lefogták. A leszurást - majd később a bontás 521