Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
a szőlők és a gyümölcsösök védszentjének tekintik, aki távoltartja az égiháborút és a jégesőt. Donát mellett a szőlőtermelők Európa-szerte a harangok csodás, viharelhárító erejében is bíztak. A harang szavával akarták a jégverést hozó felhőket eloszlatni, a pusztító zivatart eltéríteni. Sok harang feliratában szerepelt: „Fulgura frango" -„Megtöröm a villámokat". (Patay,-1977.44.) Egy múlt század végi hírlapi tudósítás szerint a felhők elleni harangozás általános gyakorlat volt Fejér megye községeiben és székvárosában is. Sőt, Székesfehérváron 1880 körül elcsaptak egy szőlőhegyi kerülőt, mert nem harangozott a veszélyesnek mutatkozó felhők elébe. (SZ. 1885. júl. 14.) A csókakői katolikus egyházi iskola rektora (tanítója) kötelességei közé tartozott 1783-ban az is, hogy szüret idején a vihar ellen harangozzon. (Záborszky, 1983.189.) Csókakőn jóval később is megkondították a zivataros idő közeledtével a viharharangot. Különösen az észak felől érkező felhőket tartották veszélyesnek, jégesőt hozónak. A harangszóra a hívek Donát tiszteletére szentelt gyertyákat gyújtottak, imádkoztak, s könyörögtek a szentnek, hogy távolítsa el a jégesőt. A csókakőiek képzeletében Donát személye, ünnepe - melyen búcsújukat tartják - szorosan összefonódott az esővel, a viharral. A július végi szárazság idején, mikor a kukoricának különösen kell a csapadék, bíztatták egymást: „Gyün a csókái bucsu, maj lessz esső!" Van aki úgy tartja: „Donát hetibe mindig vihar szokott Csókára gyünnyi. Vagy jégesső, vagy hatalmas zápor. Búcsú hetibe mindig gyün. A búcsúsok azt monták, ha búcsú szombatján nem gyün meg az esső, akkor egy hónapig nem lesz!" Ellentétes a szomszédos község hiedelme. Abodajkiak szerint falujukat július végén, augusztus elején azért kerüli el az eső, mert a búcsúsok, a zarándokok mind hozzájuk, a szent helyre viszik el bűneiket. 1900-ban a móri szőlősgazdák 43 viharágyut szereztek be a jégverés elleni védekezésre. (Farkas, 1977.275.) A viharágyuk csókakői működéséről is tudunk. Az emlékezet szerint a Látóhegyen felállítottat Szent Vendel; a Magyaroson lévőt, a viharveszélynek jobban kitettet Szent Donát néven tisztelték. Emlegetik, hogy a csókakői Öreghegyen egykor Dónát-köröszt is állt. Donátot ma is kétnapos búcsúval ünnepli meg falu. A község legnagyobb ünnepére általában az augusztus 7-e utáni vasárnap és hétfőn kerül sor. A meghívott vendégek, rokonok gyakran már szombat este jönnek. Vasárnapra a más településről érkezettek szinte ellepik a falut. Ekkor van a vidékiek búcsúja, azok vendégül látása. (Másképp a templom bucsuja.)Tíz órakor ünnepi mise, utána ünnepi ebéd parasztos ételekkel (husieves, baromfihús, rántott csibe, pörkőtt, tőtött paprika, sütt liba, sütemén), este bál. Bucsuhétfőn van a csókaiak búcsúja, a falu búcsúja. A vendégek távoztával megtartják maguknak az ünnepet, épp úgy, mint karácsony vagy húsvét másnapját. A munkahelyekre sem mennek be, szabadságot vesznek ki. Lőrinc (aug. 10.) Zámoly katolikusai templomukat Lőrincnek szenteltették. Amint az 1753. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv bizonyítja, már az egykori - földbevert karók közé rozséból font sövényfalu, nádfedelű - templomban megtalálható volt Szent Lőrinc képe. (Biczó, 1836,13.) A búcsút a szent névünnepén tartották. Göcsejben úgy vélték, ha Lőrinc napján bőven esik, sok bor lesz (Bálint, 1377. 362
