Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Csornáról (Győr-Sopron m.) eucharisztikus időjárási regulát közölt Bálint Sándor (1976. 359.): „Ha fényes az űrnapja, Buzakereszttel telik meg a pajta." Hasonló időjóslás lapul meg a bodajkiak hiedelmei közt. „Ha urnapi körmenetkor főszárott (felszáradt) a pap lábo alatt a széna, akkor jó széna és jó betakarittó idő lessz. De ha esett az esső, ottrohatt renden a takarmán, a gabona is kicsirásodott." A jeles egyházi ünnep megtartását külső körülmények nem zavarhatták meg. Bodajkon egykor az úrnapi körmenet ideje alatt idegen lovaskocsi sem vonulhatott át a falun. Ellenkező esetben ugyanis hiedelmük szerint jég verte el a határt. Biztonság okából kirendelték ilyenkor a csőszöket őrségbe a falu végére, s ők kötelesek voltak leállítani a más községbeli kocsikat. Mégis történhetett baj: „Vót ám oan eset, hogy gyütt a gonosz lélek. Nem ám idegen kocsi vót, hanem gonosz lélek. Körösztűment a falun, asztán everte a jég a határt." Csókakőn úgy vélték, „ha úrnapján a körmenet kocsival találkozik, abban az utcában tűz lesz, ahol találkoztak vele." (Gémes, 1960. 2.) Nyári hiedelem- és szokáskör Medárd (jún. 8.) Ahogy szerte Európában, úgy vidékünkön is Medárd, régiesen Medárd napjához időjárási hiedelem fűződött. Ha ezen a napon esett az eső, akkor a következő negyven napban hasonló időjárásra számítottak. Megfordítva pedig: ha nem hullott az égi áldás, ugyanilyen hosszúságú szárazságot, aszályt lehetett várni. Legtöbben csak ennyit mondtak: „Medárdkor ha esik, akkor negyven napig esik." A fehérvárcsurgóiak - nyilván kalendáriumi eredet nyomán - versbe foglalták a regulát: „Ha Medárdkor esik, Szénád úszik, veszik." Csákváron emiatt vélekedtek úgy, hogy Medárd napig a szénát fel kell gyűjteni. Szent Medárd püspöknek (megh. 560) semmi köze nincs az időjósláshoz, mely feltehetően sok évszázados népi megfigyelésen alapul. A negyvennapos eső hiedelme a magyarok közt már a 16. század közepén élt. (Takáts, é.n. I. 28.) A már többször idézett Bod Péter korában olyan jóslatot ismertek, hogy az esős Medárd napot harmincnapos esős idő követi. Az utóbbi évszázadban viszont mindig negyven napot említett parasztságunk. A negyvenes szám előtérbe kerülésében nyilván szerepet játszott, hogy bibliai szent szám. Ráadásul a bibliai özönvíz idején is negyven nap és éjjel esett a földre az eső. (Mózesi. 7.12.) Barnabás (jún. 11.) A sárkeresztesiek szerint Barnabás a szénakaszálás napja, ekkor fogtak a munkához. 358