Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

mondtuk, ha férfi gyün először a házhol, az szerencse. Asztán hogyha rokongyerekek vótak, azok gyüttek má hajnalba, akkor beengettük ükét, azokat megvendégőtük, ami vót: kocsonnya vagy valami sútt tészta. Megkínátuk ükét itallal is, ennyi valóval is." Magyaralmáson említették, hogy a századfordulón még alig ütötte el az éjfelet az óra, már bekiáltottak a gyerekek: „Meghallgassák-e az újjévi köszöntést?" A rendszerint egyedül vagy párosával járó gyerekek a szülőktől, az iskolában vagy a kalendáriumból tanult újabb keletű verseket mondták. A köszöntés ilyen módja, szövegével együtt nem régi, a sárkeresztesiek szerint a századfordulón jött divatba. Falvainkban a legutóbbi időkig számos köszöntő verset lehetett hallani, melyek közül ezúttal csak néhány, népköltészethez közelebb állót idézünk. Csókakőn az 5-10 éves fiúk reggel 6 órakor kezdték a köszöntést. Benyitottak és az ajtón belül fogtak versbe, gyakran a névnapoknál már idézett költemény variánsával. „Újév napja ma vagyon, Csúszik a nyúl a fagyon, Julis néni pénzt adjon, János bácsi mást adjon!" Mások hosszabb verset is tudtak. „Eljöttem én rövid szóra, Nem féltem lépni a hóra, Szavamat fordítom jóra, Úgy járjon, mint a jó óra! De halljad: mint lúd a tóra, Mint a birka usztatóra, Mint lyukas zsákból a lencse, Úgy dőljön rád a szerencse! Ez új évben ezt kívánom, Én neked édes barátom!" Mire a verset befejezték, a házigazda már előszedte az aprópénzt, adott belőle nekik, így azt megköszönve a gyerekek már mehettek tovább. A legapróbbak csak családon belül mondták a köszöntőt. Többfelé ismerték az alábbi háromsorost: „Kis székre állok, Nagyot kiáltok, Boldog új évet kívánok!" Változatát is mondták: „Sarokba állok, Forintot várok, Boldog új évet kívánok!" Hasonló módon elterjedt a „Pici szívem" kezdetű rövid köszöntő is. Több községben nem maradtak ki a köszöntgetésből, az adományszerzésből a helybéli muzsikás cigányok sem kik zeneszerszámukkal jártak házról házra. Szilveszter éjszakájához a református falvakban olyan évkezdő szokások, hiedelmek fűződtek, melyek a katolikusoknál inkább karácsonykor fordultak elő. így a sárkeresztesi reformátusok szigorúan betartották, hogy éjszakára nem szabad kint hagyni a kötélre terített, száradó ruhát. Különösen az vonzott betegséget, bajt maga után, ha a vizes ruhák alatt leszakadt a kötél. Az istállóbeli állatok éjszakai 288