Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Hasonló János-napi köszöntőt közölt Kari Horak Vértesacsáról (1977, 183). Vértesácsán a rokonokat, keresztapákat köszöntötték meg névnapjukon a fiúk. A köszöntés után megvendégelték őket, és egy kis pénzt kaptak. A bakonysárkányi gyerekek köszöntéséről Koczkás Árpád 1941-ben készült dolgozatában olvashatunk: „János és István napján már korán kelnek a gyerekek. Felkeresik a Jánosokat és Istvánokat, hogy névnapjuk alkalmával őket felköszöntsék. Ezen szokás mögött is érdek húzódik meg, mert köszöntőjükért pénzt kapnak". (EA. 3093.) Bakonycsernyén úgy tartották, ha István napján a szőlő zúzmarás, akkor jó szőlőtermés lesz. Az István-napi napsütésből hosszú telet jósoltak. „János nap a mulatságnak, a vastag ételeknek és a nagy ivászatnak a napja Bakonycsernyén is. A katolikus szőlősgazdák hordóikba szentelt bort töltenek, s maguk is isznak belőle". -írta Kardos László (1976, 30). Székesfehérvár-Felső városban János napján a szőlősgazdák egy kis üveg bort vittek a templomba, amit a főoltár jobb oldalán álló kis asztalra tettek. A megszentelt borból minden hordóba öntöttek egy kicsit, mert azt tartották, hogy a szentelt bortól nem virágosodik meg a bor. Móron János napján a szőlősgazdák egy üveg bort vittek a templomba, amit mise után a pap megszentelt. A János-napi szentelt bort (Johannessegen) a hordókba töltötték. Gánton adatközlőm, Molnár Henrikné (szül. 1916) így emlékezett vissza a borszentelésre. „János napján mise volt, mindenki vitt bort, egy litert. Megszentelte a pap a mise alatt. Egy kis asztal volt az oltár előtt, arra tették rá. Ha nem fért rá, rátették az első padra vagy a kisoltárra. Hazahozták és minden hordóba öntöttek a szentelt borból". Tafferner Antal könyvéből megtudjuk, hogy Vértesbogláron a szentelt bort a népi gyógyászatban is alkalmazták: „December 27-én, Szent János evangélista napján, bort visznek a templomba. Az egyház ekkor megáldja a bort. Otthon mindenki iszik belőle. Utána elviszik a pincébe és a boroshordókba is öntenek belőle. A maradékot elteszik és főképpen torok- vagy egyéb baj alkalmával szokták inni". (1941, 108). Mezőfalván adatközlőm Virág Ferenc (szül. 1909) beszélt a borszentelésről: „János napkor egy kis üvegben bort vittek a templomba. Lerakták a padokra, és a pap megszentelte. Hazavitték és megitták a családdal. Volt aki kivitte a szőlőbe és kiöntötte kereszt alakban a szőlőre, hogy sokat teremjen. Vajtán a János-napi szentelt borból minden hordóba öntöttek egy keveset, hogy a bor ne ecetesedjen meg. 8. Aprószentek Aprószentek (december 28.) a Heródes által meggyilkoltatott betlehemi gyermekek emléknapja. Az aprószentek napi vesszőzés, korbácsolás, mustármagozás az egész magyar népterületen gyakorolt szokás volt. A vessző a középkorban az egyházi szentelmények közé tartozott, amelynek megáldása aprószentek napján történt a templomokban, a jaszói premontrei prépostság XVI. századi kéziratos Breviáriuma szerint ezzel a szöveggel: „A vesszők megszentelése. Kérünk Uram, áldd meg ezeket a vesszőket, melyeknek megparancsoltad, hogy a föld mélyéből, a belső életerőből kisarjadzva a vizet megtisztítsák, hogy minden ördögi mesterkedést elűzzenek arról, aki alázatosan alávetette magát annak, hogy ezekkel a vesszőkkel megkorbácsolják." (Radó 1943. 257.) Temesvári Pelbárt (1435 körül-1504) egyházi író és szónok 156