Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor. Fejér megyei néptáncok. – Fejér megye néprajza 2. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 26. (1983)
paraszti lakosságot. Ezek közül a leghagyományőrzőbb a Felsőváros. Az egyik legfeltűnőbb sajátosságuk a népviseletük, amit az idősebb generáció még ma is hord. A viseletet az évszakoknak és napoknak megfelelően változtatják. Más összetételben hordják ha a városba, a piacra mennek, ünnepek alkalmával vagy ha otthon tartózkodnak. A nők mindig három szoknyát viselnek. A városbajáró öltözetük a következő. Legalul van a „dupla parget" szoknya, amelyre slingelt szoknyát vesznek és legfelül egy „parget" vagy nyáron kartonszoknyát hordanak. Továbbá blúzt vesznek fel, maguk elé pedig világoskék aprómintás kékfestőkötényt kötnek. Fejükre szövet- vagy delinkendőt tesznek. A vállukra és nyakukra pedig „kismeleg" vagy „berliner" kendőt kötnek. A színek tetszés szerintiek az egyéni ízlésüknek megfelelően. Télen-nyáron három szoknyát vesznek fel, mert így lesznek egyforma gömbölyűek. Ünnep alkalmával a dupla és slingelt pargetszoknyára különböző színű szövetszoknyákat továbbá két blúzt vettek fel. A felső blúz volt az „ünnepélyesebb" ami bársonyból vagy selyemből készült. Ilyenkor kétféle kötényt hordanak: a rakott lüszter vagy a húzott selyemkötényt. A selyemköt ényt elsősorban a nagyobb ünnepek alkalmával hordják (Húsvét, Karácsony). Ä rakott lüszterkötényt pedig vendégségbejáráskor vagy vasárnap viselik. Ünnepi napokon szövet-, de nagyobb ünnepek alkalmával selyemkendő van a fejükön. A menyecskekendő különböző színben fordul elő. Az ünnepélyesebb általában piros selyem fehér virággal. Nyáron otthon általában csak menyecskekendőbejárnak. Temetésre vagy temetőbe tiszta féket»fényes kötényt és fekete ruhát hordanak. Alakodalom alkalmával mindenki igyekszik kitenni magáért, és a legszebb ruhát veszi fel. Ilyenkor általában mindenki piros selyem kendővel köti be a fejét. A bálozó ruhájuk valamikor a lányoknak puplin, batiszt és karton volt. Szépen kikeményítették a szoknyájukat és apró ráncokra szedték, „hogy az csak úgy csörgött." A lábukon a fél vagy egésszárú „félregombos" vagy a „batiszt cúgos" elaszti cipőt hordták. A cúgos a kilógó slingelt szoknyát nem piszkította be. A nyári rózsáskerti táncokra is ebben a cipőben mentek. Mindenki vigyázott, hogy minél szebben és értékesebben öltözködjön fel. Hogyha valaki megnézte őket az lássa, hogy Jaj ez felsővárosi". Ha a ruha megkopott azt használták otthoni viseletnek. Csizmát csak a városban, piacon vagy otthon viseltek. A férfiak feszes csizmanadrágot, csizmát, inget, „ricit" és hegyes ezüstgombokkal díszített mellényt hordtak. A nadrág csak egy ideig volt zsinóros és azt formájáról „nyolcasnak" nevezték. Amikor kissé „uradzani" kezdtek lekerült a zsinór a nadrágról. A fejükön nagy szélű kerek kalapot hordtak. Télen a férfiak régen esztrigán vagy újabban bundássapkát viseltek. A 30-as évekig gatyát is hordtak amely egészen a láb fejéig leért. Az elejét és hátulját ráncbaszedték és a két oldala sima volt. A téli kabát a háromnegyedes félkabát volt, és miután ez kiment a divatból a hosszú kabátot kezdték viselni. Vasárnap délután a gatyát is felvették ha elmentek valakihez látogatóba és ilyenkor bőrből készült tükörfényesre pucolt papucsot is hordtak. Aki viseletét elhagyta arról a Felsővárosiak azt mondták, „hogy ez már mesteremberes lett, ez már nem bírja a parasztszoknyát." A viselet átalakulása a második világháború után kezdődött amikor is a fiatalok fokozatosan elhagyták. Az alsóvárosiak már korábban kivetkőztek és polgáribb jellegű volt az öltözködésük, amit a Felsővárosiak mesteremberes viseletnek neveztek. A parasztságot számos közös ünnepi megmozdulás is összekötötte. Ezek az ünnepi megnyilvánulások elsősorban jeles napjaikhoz és családi ünnepeikhez kapcsolódtak. Nyáron a felsővárosi ifjúság a Rózsáskertbejárt el táncolni. Minden vasárnap volt itt táncdélután 4 órától 8 óráig. Farsang utolsó előtti vasárnapján volt az egyik legnagyobb báljuk az István-teremben, az úgynevezett batyúbál. Jelentős mulatságaik voltak a Katalini, Szilveszteri és Húsvéthétfői báljaik. Ezeket vagy a mai kultúrházban vagy a régi Bárány vendéglőben tartották és Sebes-20
