Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)

nőkként, ők pedig felkérték viszontszolgálatra a fehérvári jezsuitákat. Később Móron volt a kapucinusok noviciátusa is. 83

De sem a móri kapucinusok, sem a bosnyák ferencesek nem tudtak magyarul. Fejér megye közgyűlése 1712-i követi utasításának 3. pontjában Meszleny János alispánt és országgyűlési követet sürgette, hogy a paphiányból származó bajok orvoslásáról gondoskodjék. Mert „fájdalom, az egész megyében a móri kapucinus atyán, az ercsi és érdi franciskánus atyákon kívül semmiféle faluban nem létezik katolikus plébános. ’8*

Egyházmegyés papok működése — plébániák szervezése

Bár a felszabadulás utáni évtizedekben Fejér megyében a szerzetesek lelkipásztori ténykedése szinte kizárólagos volt, időrendi sorrendben első katolikus plébános mégis világi pap volt. Székesfehérvár megvétele után Müller János Ferenc prépostsága idején Pauer szerint az őrkanonok Matusek András, Lajos Márton világi papot bízta meg a székesfehérvári plébánia vezetésével.85 Lajos Márton közel két évig vezette a székesfehérvári plébániát. Évek múltán a város magisztrátusához intézett leveléből86 kitűnik, hogy a plébániatemplom céljaira ő foglalta le az egyik török mecsetet és plébániaház számára a török „deákok” által lakott házat. Mindenekelőtt kitakarította, lelkipásztori szolgálatra alkalmassá tette. Még két kis harangot is hozatott Veszprémből, és a templomba szószéket állíttatott be. Hogy Lajos Márton miért hagyta el a fehérvári plébániát kétévi szolgálat után, arra semmi nyomunk nincs. Valószínűleg megélhetési nehézségei támadhattak, mert 1693 tavaszán mint tapolcai plébános egyesztendei járandóságáért és az egyházi épületekre fordított kiadásaiért folyamodott a város vezetőségéhez.87 Talán a szolgálatot sem volt képes megfelelően ellátni a kétnyelvű — magyar és német — hívek körében.88 89 90

A következő világi pap, akinek nevét ismerjük, és aki a megyében szolgált, Gusich Miklós volt. Miller Lipót fehérvári jezsuita főnök 1695, pkt. 22-én az esztergomi érsekhez írott levelében közölte, hogy ő a plébániatemplom kulcsait akkor vette magához, és azóta tartja magánál, amióta Gusich Fehérvárról eltávozott. Guslchot mint a magyarok hitszónokát említi.88 Feltehető tehát, hogy Lajos Márton helyébe kapott megbízatást Gusich a préposttól a fehérvári működésre, de személyéről több adatunk nincs.

Ugyancsak világi pap volt a perkátai plébános, aki a jezsuitáknál gyakran megfordult Fehérvárott. A jezsuita diárium állandóan „dominus parochus”-ként emlegeti.88 A Rákóczi-szabadságharc idején még szerepelt a fehérvári jezsuita rendházban, mint menekült, és név szerint is megemlített Lezzelter perkátai plébános.91 À következő évtizedekben bizonyára nem került betöltésre a plébánia, mert nem találkoztunk a perkátai pap személyével.

83. Mór tehát a rendtartomány egyik központja, ahol 15—18 atya is tevékenykedik.

FREY J. op. cit. 7.

84. KAROLY J.: op. cit. I. 405.

35. PAUER J.: op. cit. 172.

J6. MÓRA M. : Források Fejér megye törökkori történetéhez.

Fejér megyei Tört. Évkönyv 6. (1972.) 213—217.

37. Követelésének végösszege 381 forint 61 dénár volt.

88. A Rákóczi-szabadságharc idején elvetődik Fehérvárra, ahol a jezsuiták vendége.

Diarium: 1704. március 30.

89. Pr. LT A. Eccl. Vet Nr. 325. Miller Lipót házfőnök-plébános felterjesztése az érsekhez.

90. 1701. nov. 17.. dec. 2.

91. 1704. márc. 23.. júl. 12., 1705. júl. 31., 1706. márc. 7. és 19. Név szerint említi Antonius és Rufus capellanust. 1701. XII. 26.

61