Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)

hogy Pataky István, volt etyeki prédikátort, aki katolikussá lett, de azután „iterum ad vomitum reversus”, szigorúan tartsák őrizetben, míg a püspök Bécsből vissza nem tér, és nem hoz a királyi rendeletnek megfelelő ítéletet.198 Az ilyenfajta büntetések azonban ritkaságszámba mentek. 2. A vallásukkal ellenkező szokásokat kényszerítettek a protestánsokra. Fehér­­várott egy református férfi nem térdelt le az Ürnapi körmeneten. Ezért 20 botütést mértek rá a templom előtt, a városparancsnok meghagyásából.199 A katolikus ün­nepnapokon a protestánsok számára is kötelező volt a munkaszünet. A prédikátor ezt az ünnepet megelőzően köteles volt híveinek kihirdetni. Ugyancsak kötelesek voltak harangozni a katolikus körmenetek idején. Székesfehérvárott a görögkeleti pópa híveivel együtt köteles volt részt venni a főbb körmeneteken. Csak a Rákóczi­­szabadságharc után vette magának a bátorságot, hogy felszólítás ellenére is elmaradt a körmenetről.2«0 A dinasztiának tett szolgálataikért a rácok ekkor már kiérdemelték a nagyobb szabadságot. 3. A protestáns lelkészek nem mehettek ki a filiákba. A katolikus esperes ellen­őrizte a rendelkezés betartását, és beszámolt az ellentétes magatartásról. A protes­táns lelkészek és még inkább a protestáns vallású földesurak e rendelkezéssel szem­ben merev ellenállást tanúsítottak.201 4. Mindazokon a helyeken, ahol a templom valamikor bizonyíthatóan katolikus volt, a katolikus papság igyekezett az ősi templomot visszaszerezni a katolikus föl­desurak segítségével. Megyénkben Bicskén Batthyány Ádám országbíró 1701-ben, Válón a jezsuita birtokon 1714-ben, Etyeken, ami ugyancsak a jezsuiták birtokában volt, 1723-ban, Vajtán a Zichyek 1743-ban adták vissza katolikus kézre a templomot. Móron a Helytartótanács rendeletére 1748-ban elkobozták, és a megye asszisztenciá­jával lehordták a kis református imaházat. Ugyancsak 1748-ban Sóskúton a görög­keleti kézen lévő templomot adták át a katolikus híveknek. Ugyanebben az évben a Czirákyak Lovasberényben, a Hochburg-uradalom Fehérvárcsurgón juttatta vissza régi templomukat a katolikusoknak. Fehérvári Pál földbirtokos Csór községben, a veszprémi káptalan pedig Füle községben adta át a református kézen lévő templomot a katolikus egyháznak.202 A csákberényi templomot azon a címen vették el a kálvinistáktól, mert a fenn­álló rendelet és a püspök kifejezett tilalma ellenére építették át.203 A bodajki ima­házat 1750-ben vették el a reformátusoktól. Időrendi sorrendben utolsóként 1763-ban a pálosok által birtokolt Vértesacsa temploma jutott katolikus kézre.204 5. Üj templom építése, bővítése vagy átépítése csak a Helytartótanács engedé­lyével volt lehetséges. Székesfehérvárott a rácok templomukat újjá akarták építeni 198. Diarium: 1724. jún. 16. 199. Ibid. 1702. jún. 18. 200. Ibid. 1702-ben. 1703-ban liturgikus ruhába öltözötten két pópa a rác görögkeleti hívőkkel részt vett a körmeneten, de 1705-ben (dec. 8.) és 1706-ban hiába hívják őket. 201. Can. Vis. Distr. Alb.: 70. Gárdonyban az esperes figyelmeztetését visszautasították. A do­bozi nemesek kijelentették, hogy olyan papot vesznek igénybe, amilyent akarnak. Az al­­csúti ref. pap is kijelenti, hogy nem hajlandó elfogadni a letiltást Doboz pasztorálásáról. (Can. Vis. 38—39.) Baracskával kapcsolatban az esperes megjegyzi: Figyelmeztetésének, hogy ref. papot nem hívhatnak Kajászóról, Pákozdról, nem lesz hatása. Uo. 40. A bicskei ref. lelkész az esperes előtt kijelenti, hogy továbbra is kijár. Csabdiba, a tilalom eüenére. Uo. 197. A csabdi társtulajdonosok között a legtekintélyesebb ref. lakost hívta fel az espe­res a kiadott rendelkezés betartására, de az kereken visszautasította a figyelmeztetést. Uo. 202. A felcsúti ref. birtokosok tiltakoznak az esperes felszólítása ellen, hogy ne vegyék igénybe az alcsúti ref. pap szolgálatát. Uo. 199. A felsorolást még folytathatnánk. Egyik esetben sem következik be megtorló intézkedés. 202. Prot. Distr. Alb. 32. Az esperes írja: „Hic annus benedictus a Domino quoad negotium religionis Catholicae in hoc Albensi districtu.” 203. Can. Vis. Distr. Alb. 143. 204. Protocoll. Distr. Alb. 219—229. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom