Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)
az őrangyal társulatot. Tagjai hatásos jelenetekben szemléltették a templomban az őrangyalok és az egyes erények szerepét a keresztény ember életében. A jezsuita diárium írója megemlékezik a hatásos misszióról, ami a városban a kor szokásainak megfelelően zajlott le. A missziós atyákat ünnepélyesen fogadták, és nagy tömegek hallgatták meg a missziós beszédeket. Az évkönyvíró kiemeli a bűnbánati körmenetet, amin a város egész lakossága részt vett. A férfiak Krisztus Urunk szenvedésének eszközeit, keresztet, bilincseket hordoztak, fejükön töviskoszorút viseltek. A nők is a bűnbánat jelvényeivel vonultak fel a körmeneten.193 Ellenreformáció A megosztott kereszténység volt a tárgyalt kor legnagyobb problémája. A török időkben a megye lakosásgának szinte az egésze protestánssá lett.194 A Habsburg-dinasztia vallási meggyőződésből és politikai célzattal a katolikus egyház túlsúlyát kívánta helyreállítani a felszabadított területen. Maga az uralkodó és az érintett országrész katolikus földesurai az ősi „cuius regio, eius religio” elvet tartották szemük előtt, és kívánták érvényre juttatni.195 A régi elv a tárgyalt korban legfeljebb így alakult: „Cuius regio, eius ecclesia”. Az előző században, amikor ez az elv a protestantizmusnak kedvezett, és a protestánssá lett földesurak falvaikat templommal és hívő sereggel együtt az új hitre vitték, majd amikor Pázmány korában az ősi hitre visszatért földesurak jobbágyaikat is a régi akolba terelték vissza, az elv és a gykorlat ellen nagyobb kifogás nem támadt. Az egyszerű hívő nép hosszú időn át nem is tudta kellőképpen mérlegelni az ’ó’ és az ’új’ hit közötti különbséget. Mire területünkön a katolikus restaurációra sor került, az az ország nyugati részein már befejeződött. A XVIII. századra öntudatossá vált protestáns lakosságot a régi elv alapján azután már sem az államhatalom, sem a földesúri jog nem volt képes az új hit tömeges elhagyására bírni.196 A III. Károly által kiadott vallásügyi rendeletet, az ún. Carolina Resolutio-t a protestánsok a maguk számára fölöttébb sérelmesnek tartották, és ott ahol lehetett, szembeszálltak annak egyes pontjaival. A katolikus klérus viszont mindent megtett, hogy a rendelet szellemében igyekezzék felvenni a küzdelmet a protestáns térhódítás visszaszorítására.197 A protestánsok a rendeletnek főképpen a következő pontjait tartották sérelmesnek: 1. A hitehagyott katolikusok büntetésben részesültek. A büntetés első esetben egy, másod ízben kétévi börtön volt. A fehérvári plébános bemutatja a város elöljáróságának Zádory veszprémi nagyprépost, püspöki helynök levelét. Ebben az áll, 193. Diarium: 1732. szept. 12—24. 194. KAROLY J. : op. cit. II. 404. Az 1721-ben felmért 38 község lakossága túlnyomó többségben református. Az 1747-es can. vis. szerint a vizitált 21 plébánia közül 12-ben élnek többségében reformátusok, (multi, potior pars, plurimi), nincs református 3 plébánián, 7 plébánián kisebbségben vannak a katolikusokkal szemben. A csákvári és váli plébánián a vizitátor sok evangélikust talál. 1733-ban 42 községben működött református, 1 községben evangélikus lelkész és 3 községben gör. kel. pópa. — Ld. még BALÁZS L. : A Vértesaljai református egyházmegye története. (Vértesacsa, 1966.) Kézirat. 195. Az ,,egy állam = egy vallás’' elvét a többi európai állam — katolikus és protestáns egyaránt — törekszenek fenntartani ebben a korban, a nagy nyugati államok, főként Franciaország és Anglia az elnyomás legembertelenebb eszközeivel. HOMAN B.—SZEKFÜ Gy.: op. cit. 543—545. 196. Ibid. 553. 197. Jellemző, hogy Dravecz József esperes, váli plébános az esperesi protocollum elejére bemásolja a rendeletet, aminek végrehajtásától a klérus sokat várt. és ezért minden lehető eszközzel szorgalmazta. De éppen a protocollum esperes-irói — különösen a századforduló után — tele vannak panasszal, hogy a rendelkezés végrehajtása a megyei tisztikar közönyén elakad. 74
