Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete

nyitására. Mint valamikor a céhes ipar a céhmesterek kezében volt, úgy függött a városban minden zenei megmozdulás a székesegyházi karnagytól. A világi és egyházi zene egy céhbe tartozott. Ugyanazok működtek a kóruson és a pódiumon.

A század vége felé azonban a világi zenének új a káptalantól és a városi kapitánytól független szervezkedései jelentkeztek Fehérváron.

Már 1872-ben tömörült a zenekedvelő ifjúság és minden keddre és szombatra térzenét hirdetett a felsővárosi sétatéren.70

1874-ben az önkéntes Tűzoltó Egylet „zeneestélyéről” hallunk a Magyar Király szálló éttermében, amelyen a tűzoltók zenekara is szerepelt Novak Sándor karnagy vezetésével.71

1876-ban a tehetősebb polgárokból „színházi Konzorcium” alakult, amely a prózai színház mellett operaelőadásra alkalmas együttest szervezett. 19 tagú zenekarát kezdetben Erkel Elek, a nagy Erkel Ferenc fia vezényelte. Az 1876-i megnyitón Erkel Bánk bánját jászották.72 * *

1888—95-ig vonósnégyes működött és ismételten hangversenyezett. Tagjai: Dr. Greiszinger Iván orvos, Dr. Fejér Ferenc ügyvéd, Bardon József tanító és káptalani zenész, valamint Dr. Vass Bertalan cisztercita tanári Majd az együttes feloszlása után megalakult az ún. „doktorkvartett”: Dr. Kneif el Ferenc, Dr. Lauschmann Gyula, Dr. Fejér Ferenc és Dr. Vass Bertalan közreműködésével.7 i

1894-ben közölte a Fejérmegyei Napló, hogy „nem kell már a közös hadseregtől kölcsönkérni a zeneszót”, mert a honvédezredek is megkapják zenekaraikat. A Ferenc József vadászezred 10. zászlóaljának zenészeit máris tanítják Innsbruckban.75 1896-ban a millennium alkalmából a honvédelmi miniszter valóban elrendelte a székesfehérvári 43 tagú honvédzenekar felállítását.76

1901-ben Schmelzer Jákó nagy lelkesedéssel megszervezte a fehérvári Zenekedvelők Egyesületét,77

Végre 1913-ban megnyilt a zeneiskola, amely 1946—50 között átmenetileg konzervatóriumi fokon működött. Ez átvette a zenei élet szervezett irányítását, a jövő muzsikusainak szakszerű kiképzését és a zenei nevelés gondját.

A város öntevékeny zenei szervezkedéseinek expanzív erejét mutatja, hogy a századfordulótól napjainkig 28 különböző ének- és zenekar működéséről tudunk Székesfehérváron.

* * *

Az egyházi zenének az ősi forrásokhoz való visszatérése és leegyszerűsítése és a világi zene sokoldalú, színpompás kibontakozása, újszerű szervezkedése Fehérváron a századforduló táján találkoznak, hogy aztán a két ág szétválva, mindegyik a maga útját járja. Üj korszak indul a zene kifejezési stílusában éppúgy, mint külső szervezésében és társadalmi szerepében. Korszak, amelyet az újkor-tói való megkülönböztetésül a legújabbkor-nak vagy „napjaink zenei életének” nevezhetünk, és amelynek feldolgozását, történetének megírását bizalommal helyezzük az utódok kezébe.

70. Székesfehérvár (Társadalmi hetilap) 1872. június 20. — E.

71. Ibid. 1874. április 19. — E.

73. Szfv. István király Múzeum Kvt. 181/147. sz. 7. 1. — E.

74. Ibid. 8. 1. — E.

75. Fejér megyei Napló. 1894. május 26. — E.

76. Székesfehérvár és vidéke. 1896. január 11. — E.

77. SCHMELZER JÁKO magángyűjteménye (Szfv. István király Múzeum) 182/032. 1. lap. — E.

19Ç