Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Somkuti Éva: Székesfehérvár betelepítése a XVII. század fordulóján (1688 - 1703)
42 különböző rangú német katona van feltüntetve (Soldat, Musketier, Artillerist, Gefreiter, Korporal, Kavallerist, Leutnant, Offizier.)30 A katonaság és a polgári lakosság között az ellenségeskedés változatos formában jelentkezett. A már említett báró Cheverelli városparancsnok a város egyik leggazdagabb embere is volt. 1690- ben 2 szőlőt, 9 szántót, 4 kaszálót, 1 legelőt, 1 nyári lakot és 1 majorságra szolgáló telket adományoztak neki a már meglévő 2 házához. Ennek a Consignationak, azon kívül, hogy kiderül belőle, milyen vagyoni tekintélyt is jelentett a katonai városparancsnok tisztsége, még az az érdekessége, hogy az ingatlanok elhelyezkedésének leírásában több városrész, illetve objektum német neve is előfordul, pl. „Ein Stuck Wisen hinter dem Räzischen brennen”: a Ráckút; „Ein Lusthaus sambt dem Plaz bey dem Zigainer thor”: a Cigánykapu neve, „ein Acker ober der Bürger Mühl”: a polgári malom; „auf einer Seithe der Strassen ist ein graben, auf der anderen Seithe der Mühlbach”: a Malom-patak; „ein Ackher unter dem Königsbrunnen”; a Királykát, azután a Palotai és a Budai kapu neve is szerepel még.81 A nagy tekintélyű Cheverelli városparancsnok az idegen hatalom képviselője volt a magyarokkal szemben — és katona a polgárokkal szemben. Magatartása sok nehézséget okozott a letelepülőknek. A magistrátus tiltakozik az ezredes azon eljárása ellen, hogy a polgárokat katonai szolgálatra kötelezi, panaszolja, hogy övé a városban a legjobb telek, szántó, kaszáló és kert.32 A bíró és a tanács a kamarai adminisztrációhoz küldi fel több pontban összefoglalt sérelmeit. Alázatosan panaszkodik Cheverelli báróra, aki jogtalan vámszedéssel a polgárságnak komoly kárt okoz. Chirstian Rubint azért büntették meg, mert polgárhoz méltatlan módon viselkedett; a városi magisztrátussal szemben a városparancsnoknál és más tiszteknél keresett védelmet : „.. .Erreiget sich Einiger Unser Mit Burger Nahmens Christian Rubin gantz Ungehorsamb undt halss-starrig dass mann Ihn zum öffteren auf das Rathaus undt Herrn Stadtrichters Behausung so wohl gericht- als güttlich citiret worden, aber Niemahlens erscheinet, sondern suchet Seinen schütz bey dem Commendanten und anderen Offizieren, hat man also Wetilen man mit Ihm nichts anderst anfangen konte, dass gewerb gestörret und abgeschaffet, biess so lang undt Vie Er sich als burger gegen der obrigkeidth gehorsamb Erzeiget.” Beszámolnak még Babocsay főkapitány erőszakoskodásáról is a hirtelen elhunyt Catharina Wasch anin hagyatékával kapcsolatban.33 Húsz fehérvári polgár — főleg magyarok, néhány rác és egy német — eskü alatt tesz tanúvallomást a városparancsnok ellen. Egyiknek a marháit, másiknak a borát, többektől fát, gyümölcsöt, halat és nádat vettek el a parancsnok német katonái. Veréssel, kőhajigálással kergették el a polgárokat, mikor azok a parancsnokhoz akartak menni panasztételre. A katonáknak a parancsnok a téli hónapokra nem osztott ki fát, így ezek megrongálták a polgárok kertjét és házát, mert innen szereztek maguknak tüzelőt.31 Nemcsak a katonai és polgári elemek ellentéte nehezíti a békés életnek, a város irányításának, a termelőmunkának a kibontakozását. Konfliktusok származtak a nemzetiségi hovatartozás különbségéből is. A beilleszkedés nehézségeiről vallanak a „gantz betrangte und verlassene Teütsche burger allhier”, a nagyon sanyargatott és elhagyott helybeli német polgárok a kamarai adminisztrációhoz küldött panasziratukban 1691-ben. A panaszok a helybeli harmincados-provizor, Vánossy Lőrinc 30.Lásd 17. jegyzet. 31.APol. I. 2. 32.Prot. I. 33.APol. I. 165. 34.Ibid. 28. 16
