Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához
mely szakban (filozófiai könyvek, klasszikusok) eltolódnak a komáromi könyvtár javára. Esztergom könyvgyűjteménye azonban mennyiségileg és minőségileg egyaránt elmarad a székesfehérvári mögött. Pár évtized leforgása alatt állt össze Székesfehérvárnak ez az értékes, jellegzetesen tanító szerzetesi könyvtára, amelynek szellemi kincsei, ha nem is közvetlenül, de áttételesen a város egész lakosságát is gazdagították. A magunk részéről csak azt fájlalhatjuk, hogy azoknak a fehérvári jezsuitáknak a könyvtárában, akiknek iskolájában egy időben az első magyar nyelvemléket őrző kódex névadója, Pray György igazgatóként, a deákos iskola egyik jellegzetes képviselője, Baráti Szabó Dávid pedig tanárként működött, nem őriztek magyar nyelvű szépirodalmi alkotást, az egy GYÖNGYÖSI ISTVÁN legutolsó epikai müvét, az „Üj életre hozatott Chariclia”-t kivéve (Lőcse, 1700). Vajon mi lett a további sorsa a fehérvári jezsuita gyűjteménynek? A pálosok eltörlése után, 1786-ban az értékesebb műveket II. József rendeletére a pesti Egyetemi Könyvtárba szállították.28 29 Két jegyzék is maradt fenn az odakerült könyvanyagról.30 Hogy azonban ebből mi került véglegesen az Egyetemi Könyvtár állagába, mit továbbítottak a királyi rendelet értelmében líceumok vagy gimnáziumok könyvtárába, erre további igen bonyolult kutatás tudna talán némi fényt deríteni.31 A könyvtár kevésbé értékesnek minősített kötetei helyben kerültek értékesítésre, ha akadt rájuk vevő. A könyvtár megmaradt roncsai pedig alapjául szolgáltak a későbbi, tekintélyes szakkönyvtárrá fejlődött helybéli ciszterci tanári könyvárnak.32 33 , Ferencesek A török kiűzése után Székesfehérvárra betelepülő szerzetesrendek közül egyedül a ferencrendieknek volt városunkban középkori gyökerük. A rendi hagyomány szerint konventjüket Kun László alapította 1280-ban.a3 Középkori könyvtárukat érinti egy 1450-ből származó adat, mely szerint Ciner Miklós volt soproni ferences gvardián magával hozza a kolostor tulajdonát képező breviáriumot a fehérvári konventbe. Ennek kapcsán levélváltás keletkezik a két város tanácsa közt. A soproni magisztrátus visszaköveteli a könyvet.34 A 18. században űj életet kezdő konvent könyvtáráról egykorú írásos adataink nincsenek. Megalapozottnak látszik azonban az a feltevés, hogy a negyvenes évekig, míg a szerzetesek figyelmét a templom és a rendház építése kötötte le, anyagi erejükből jelentősebb könyvtár kialakítására alig tellett. A század második felében azonban, mikor már rendi növendékpapok is éltek a zárdában, tehát valamilyen teológiai képzés is folyt, nyilván nem lehettek el könyvtár nélkül. Ezt a feltevést látszik megerősíteni egy adat, mely a könyvtárnak egy Velencében kiadott, 1729-es Psalte-28. Eötvös Lóránt Tudományegyetem Könyvtára. Kézirattár J. 98'2. 29. KOLONICS L. : A zirozi ciszterci rend székesíehérvári tanári könyvtára az 1896—97. tanévben. A ciszterci rend székesfehérvári kát. főgimnáziumának értesítője az 1896—97. isk. évről. 3—5. — SCHRAM F.: op. cit. 156. 30. Eötvös Lóránt Tudományegyetem Könyvtára. Kézirattár J. 10/1, J. 13/1. 31. A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár egyetlen olyan művet őriz, amely a possessor bejegyzés szerint az egykori jezsuita könyvtáré volt: Pázmány Péter Prédikátzióinak 1695-ös nagyszombati kiadását. A könyv nem szerepel az 1786-ban készült abolieiós könyvlajstromon. A szemináriumi könyvtár duplumpéldányaként vásárolta meg 1845-ben Pauer János, s ő helyezte el a Püspöki Könyvtár RMK gyűjteményébe. 32. KOLONICS L. : op. cit. 3. 33. PAUER J. : op. cit. 57. 34. Adatok a hazai középkori könyvtárak történetéhez. Közük SCHÖNHERR GY. — CSONTOSI J. — CSÁNKI D. — NAGY I. : Magyar Könyvszemle 12. (1888.) 87—88. és 14, (1890.) 52—53. Mindkettő Cs. J. közlése. 157
