Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához
rium-ára vonatkozik. A kötetet a benne olvasható bejegyzés szerint Berczkó József provinciális rendeletére az andocsi konvent 1757-ben a fehérvári háznak engedi át „propter studium”, azaz az itt tanuló teológusokra való tekintettel.5® Egykorú források hiányában nem válaszolhatunk kimerítően arra a kérdésre, mekkora volt a könyvtár, és milyen volt az összetétele. Rendi előírás kötelezte a zárda mindenkori vezetőjét a könyvtár gyarapítására, és erről évenként jelentést kellett tennie a tartományfőnöknek. A kolostor elhunyt tagjainak minden könyve is a gyűjteménybe került. Külső hagyományozok és ajándékozók sem hiányoztak. Az idők folyamán így valószínűleg több ezer kötetre gyarapodott a könyvtár anyaga. A Magyar Minerva jelen század elejéről származó adatai szerint a könyvtár állománya mintegy 2000 kötet, köztük 6 ősnyomtatvány és több régi magyar nyomtatvány.518 Feltételezhetjük, hogy ez utóbbiak még a gyűjtemény 18. századi állományának emlékei. A Magyar Minerva 1912. évi kötetének adatai szerint a székesfehérvári ferences téka 1720-ban keletkezett, állománya pedig — valószínűleg a folyóiratokkal együtt — 4166 kötet.35 36 37 38 39 A fehérvári ferences zárdát a II. József-féle abolíciós rendelkezések nem sújtották, így tehát könyvtáráról sem készült hatósági leltár. Katalógus a könyvtárról mind ez ideig nem került elő. Könyvanyagát illetően kizárólag kortársak közléseire vagyunk utalva. Érthetően a hittudományi és vallásos irodalom volt benne túlsúlyban. Értékes sorozatok foglaltak benne helyet, mint pl. a MIGNE-féle patrológia latin -sorozatából 44, a görög sorozatból 22 kötet, továbbá a nagy ferences teológusok, DUNS SCOTUS és SZENT BONAVENTURA sorozatai, valamint WADDING ferences rendtörténeti Annales-einek 25 kötete.58 Szerencsés véletlen folytán néhány évvel ezelőtt a székesfehérvári Püspöki Könyvtárba került a ferences gyűjteménynek bizonyára még XVIII. sz.-i állományához tartozó két értékes kötete: PÁZMÁNY PÉTER: Igazságra vezérlő Kalauz-ának 1637-es nagyszombati kiadása és egy 1735-ös tübingeni kiadású JOSEPHUS FLAVIUS német nyelven. Ez a két mű hírmondónak maradt meg abból a szellemi arzenálból, amelyből a fehérvári ferences atyák merítettek a XVIII. században fél megyére kiterjedő, fáradhatatlan lelkipásztori missziós, népnevelő munkájukhoz és a későbbi korok mindig népszerű lelkipásztori tevékenységéhez. A könyvtár működéséről a konvent azóta elpusztult XVIII. sz.-i Historia domus-a őrzött meg egy értékes adatot: Másoknak, különösen plébánosoknak adtak ki kölcsön könyveket, és azok mindig pontosan visszakerültek.3® A gyűjteményt súlyos károk érték a második világháború eseményei kapcsán. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor a könyvtár 3789 kötetből állott, a könyvanyag a három helyiségből álló könyvtárban szakcsoportok szerint volt a polcokon elhelyezve.40 Az államosítás után a könyvtárból mintegy 50 — tudományos értékű, szakirodalmi mű és régi könyv került a székesfehérvári István Király múzeum könyvtárába.41 Hitelt érdemlő forrásból merített értesülés szerint a könyvanyag egy további részét az Országos Széchényi Könyvtárba szállították, ahonnan mint duplumanyag más igénylő könyvtárakba került.42 Az értéktelennek minősített maradékot a székesfehérvári Szent Imre lelkészség őrzi. 35. +TAKÂCS INCE közlése. 36. Magyar Minerva 2, (1901—1902.) 460. 37. Magyar Minerva 5, (1912—1913.) 597. 38. + TAKÁCS INCE közlése. 39. CSONTOS MÁRTONNAK, a konvent volt könyvtárosának szíves közlése. 40. VADOS PÁLNAK, a konvent utolsó házfőnökének szíves közlése. 41. N[EMÉNYI] L. : Az István király Múzeum könyvtára. Fejér megyei Könyvtáros, Székesfenérvár 13. (1973.) 29. 42. DR. KÁLMÁN BELANÉ, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára tisztviselőjének szíves közlése. 158
