Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Zádor Anna: Székesfehérvár építészeti emlékei a felvilágosodás és a klasszicizmus korában

hatásos elhelyezése a város főhelyén a nagy barokk egyházi rezidenciáknak a világival versengő eszméjét képviseli. Mindez inkább az 1780-at megelőző felfogásra vall és nem hozható közvetlen kapcsolatba sem Fellnerrel, sem Hillebrandttal. De ha figyelembe vesszük az épület munkálatainak lassú ütemét és csak az épület tömegességét emeljük ki, akkor a fellneri világ már nem is oly távoli. Az elkészülés vagy 20 évet vett igénybe. A munkát elindító Nagy Ignác püspök utóda, Milassin püspök a befejezés előmozdítására igénybe vette — mondhatjuk: kőbányaként használta — az árpádkori székesegyház kőmaradványait. Ezt nem lehet mai felfogásunk szerint mérve, barbárságnak tekinteni, erre korábbról is, későbbről is, számos példa akad, hiszen kőszegény ország vagyunk. De hangsúlyozni kell azt a magabiztosságot és öntudatot, amely már 1780 körül a romjaiban még létező bazilika maradványai felett jelölte ki az építendő püspöki palota helyét, a város legrégibb, hagyománytól leginkább megszentelt, máig legfontosabb terén. Az is jellegzetes, hogy a palota udvari homlokzata — amely a mai romkertre néz — sokkal barokkosabb tömegelosztású, mint a főhomlokzat és szinte dísztelen. (3. kép)

3. ábra. A püspöki palota udvari homlokzata Abb. 3. Bischöflicher Palast. Fassade von hinten

A székesfehérvári püspöki palota nemcsak kettős arculatával, hanem díszítő formáival elüt a későbarokk legelterjedtebb formavilágától. Ki lehetett vajon a palota mestere, nemcsak az alapterv alkotója, hanem a kivitelezője is? Ezt a kérdést egyelőre nem tudom eldönteni, megoldását a helybeli kutatástól remélem. Csak valamely hipotézissel szolgálhatok. Feltevésem szerint a püspök részben vagy egészben külföldről kapott tervből vagy mintalapból indult ki, mégha magát a tervezőt nem is hozta külföldről — erre ugyanis semmiféle adatunk nem utal. Valószínűleg a kivitelt, a részletképzést bízta kivitelező, feltehetőleg helybeli mesterre.7 A palotát ugyanis fel7. Rieder Jakabra vonatkozó adatokat (1790-től városi építkezéseknél szerepel, 1796 Milassin püspök megbízásából szemináriummá alakítja a karmelita rendházat) SCHOEN ARNOLD közléséből ismerjük Székesfehérvári Szemle 1931. 10. sz. 5.

107

I