Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Zádor Anna: Székesfehérvár építészeti emlékei a felvilágosodás és a klasszicizmus korában
tűnőén gazdag és plasztikus, szinte zsúfoltan elhelyezett díszítés jellemzi. E díszítőelemek itt hangsúlyosabbak a megszokottnál, és rátétként hatnak. Elhagyása a zömök arányú épület pilléres, illetve lezenás tagolását nem befolyásolná. Ez is világias reprezentációt áraszt, miként a sokkal nemesebb külsejű egri líceum. Másrészt elüt a kor más hazai építészeti alkotásaitól is, akármelyik stíluskört vesszük figyelembe. Ez a különbség akkor válik különösen szembetűnővé, ha emlékezetünkbe idézzük, hogy e palotával egy időben, 1798—1808 között épül Pesten a Pollack Mihály tervei szerint emelkedő Deák téri evangélikus templom, amely már a tiszta klasszicizmus szellemében fogant. A székesfehérvári püspöki palota fekvése, erőteljes tömegessége és hangsúlyos volta — szemben a többi barokk kori egyházi palota szerényebb hangvételével — egy fontossága és hatalma tudatában élő egyéniségre vall. A rezidenciális barokk épülettípus eszméje ütközik itt össze a felvilágosodás világiasodó tendenciáival. Az épület ugyanis — egyházi rendeltetése ellenére — nagyon is világias reprezentációt áraszt, amit plasztikus díszei még fokoznak. (4. képi Amíg e díszítő motívumokat más e kor-4. ábra. A püspöki palota főhomlokzata Abb. 4. Hauptfassade des bischöflichen Palastes beli épületen nem találjuk, szerepelnek néhány kisebb székesfehérvári épületen is. Így a mai Liszt Ferenc utca 9. (egykor Szőgyén Marich u. 9.j alatti lakóházon (5. kép) vagy az István tér 4. alatti sarokházon (ma iskola), mely a részletformákon és azok alkalmazásán túlmutató hasonlatosságot mutat a püspöki palotával.8 (6. kép) Mindez azt valószínűsíti, hogy a palota kivitelét, a részletek kidolgozását és főleg a díszítőelemeket helyi mester tervezte, aki nyilván valamely szomszédos országból vándorolt hozzánk. Hogy ez a mester a palotával kapcsolatban olykor szereplő Rieder Jakab volt-e vagy többen: még felderítendő kérdés. Mindenképp feltűnő, hogy a palota U-alakú zárt tömbjét, méltóságteljes ütemű tagolását, erőteljesen kiemelt középső rizalitját, nagyméretű és súlyos épülettömegeit 8. FITZ: op. cit. 106. 108
