Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Fényi Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a proposti residentia a XVII. században

Alba Regia napokon tartott előadásán már megpróbálkozott ezzel az azonosítással a Nesselrode-helyszínrajzon, és már akkor rámutatott arra a lehetőségre, hogy a török után megmaradt kápolnasor tulajdonképpen az egykori északi oldalhajó helyén állott, de méret szerinti bizonyításra a Nesselrode-vázlat nem volt alkalmas. (3. sz. ábra.)22

3. ábra. Az I. sz. alaprajz azonosítása a régészeti adatok (1968) alapján (Kralovánszky Alán után). Abb. 3. Identifizierung des Grundrisses Nr. I. auf dem Grund der archäologischen (1968) Daten

(Nach Alán Kralovánszky).

Az 1778-as Liptay-féle helyszínrajzot akkor még nem ismertük.

22. Köszönetét mondok KRALOVÁNSZKY A.-nak, hogy ezt az 1967-ben az Alba Regia napokon ismertetett, de nyomtatásban meg nem jelent rajzát nekem közlésre átengedte. Előadásában az 1. sz. helyszínrajzon B betűvel jelölt nagy kápolnahelyiséget a Kálmáncsehi-féle Annakápolnával azonosítva megállapította, hogy „az Anna-kápolna pontosan illeszkedik a bazilika északi oldalhajójának keleti végéhez, tehát az a bazilikában volt”. Állítását a később előkerült 1778-as 2. ábraként közölt helyszínrajz alapján méret szerint is igazolni lehetett.

133