Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Fényi Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a proposti residentia a XVII. században
Ezen az 1778-as helyszínrajzon találtunk olyan tereptárgyakat, amelyek még ma is megvannak, így az összehasonlításhoz támpontokat adnak. (4. ábra)23 Nem változott bebizonyíthatóan a prépostsági, ill. most már püspöki fundusnak a mostani Lakatos utca felöli határa, legalább is annak az egykori istálló és a lebontott magtár mögötti szakasza. (A 2. sz. ábrán M és N betűkkel jelölt épületek, a 4. ábrán az A és D betűk közé eső szakasz). Hasonlóképpen a város telekkönyveinek tanúsága szerint változatlannak vehetjük a 2. ábraként közölt helyszínrajz jobb sarkában R betűvel jelölt három teleknek az egykori bazilika helye mellett párhuzamosan húzódó vonalát. (A mai terepen a Szabadság-téren álló Állami Áruház bejáratától a Romkerttel párhuzamosan az Ösfehérvár vendéglőig húzódó belső járdaszél.) A harmadik változatlan vonal az 1778-as térképen A betűvel jelűit prépostház hátsó fala, amely részben még ma is áll, részben alapfalai a földben nyomon követhetők (4. sz. ábránkon F betűvel jelölve, E és B betűkkel jelöltük a magában a Romkertben azonosítható tereppontokat.) Az 1778-as helyszírajz és az 1971-es felmérés adatainak összehasonlítása azt bizonyítja, hogy az 1. és 2. ábrán látható kápolnasor ugyanazon a helyen áll, ahol a feltárások az északi mellékhajó alapfalait napfényre hozták. A méretekben jelentkező plusz-minusz tűrés a két kölönböző korból származó térkép méretezési és jelzési különbözőségeiből adódik, hiszen a már a telekhatárokat képező kő- és házfalak vastagságának beszámítása vagy elhagyása 2—3 méteres eltéréseket okozhat. A különbség egyik méretnél sem akkora, hogy helyet adhatna annak az elgondolásnak, amely szerint ez a török idők után megmaradt épületcsonk egy, az egykori északi hajó külső falához épített kápolnasor maradványa lenne. Az északi mellékhajónak a közölt rajzokon látható szokatlan formája és belső tagoltsága építéstörténeti adatok és az itt helyet kapott helyiségek rendeltetésének ismerete alapján megmagyarázható.24 Ha bizonyítottnak vesszük az 1. és 2. ábrán látható kápolnasornak az egykori királyi bazilika északi mellékhajójával való azonosságát, akkor még inkább érdemes mindazokat az adatokat összegyűjtenünk, amelyek ennek a XVIII. század végéig fennálló épületnek formáját és méreteit megőrizték, mert az északi oldalhajó hosszúsági, szélességi és főleg magassági méreteinek ismerete nagyon elősegíti az egész bazilika méret szerinti rekonstrukcióját. 23. R betű jelzi az alábbi táblázatban a Régi, 1778-as helyszínrajz méreteit. U betű jelzi az alábbi táblázatban az Üj, 1971-es felmérés adatait. A-tól B-ig R: 30bécsi öl, = 56,89m U: = 61,2m B-től C-ig R: 18bécsi öl, 3 bécsi láb = 35,m U: = 34,4m A-tól C-ig R: 48bécsi öl, 3 bécsi láb = 91,97m U: = 92,4m D-től E-ig R: 34bécsi öl, = 64,48m U: = 67,20m E-től F-ig R: 17bécsi öl, 2 bécsi láb = 32,87 m U:= 32, m Az A és B pontok, továbbá a D és E pontok közötti távolságok régi és új méreteiben adódó nagyobb eltérés a két helyszínrajz szögméreteinek differenciájára vezethető vissza. Feltehetően a mai felmérőket a modern technikai felszerelés pontosabb eredmények elérésére segíti. 24. Az északi oldalhajónak az 1. és 2. ábrán látható rendkívüli formája KOZÁK K. : A székesfehérvári királyi bazilika legkorábbi építkezési korszaka, Székesfehérvár Évszázadai I. (1967) c. tanulmány alapján a bazilika egyhajós korszakából is eredeztethető. — KRALOVANSZKY A. 1971. évi ásatásai során megállapította, hogy az északi oldalhajó nyugati végén egészen az alapokig lemenő átépítések történtek a Mátyás-féle hosszabbítás idején, ezért ő, amint ezt már az 1967-es Alba Regia napokon tartott előadásában is tette (lásd 22. jegyz.), a 2. ábrán B betűvel jelölt szélesebb kápolnahelyiséget Kálmáncsehi prépost Anna-kápolnájával azonosítja. — MEZEY L. véleménye szerint az északi oldalhajónak ez a szélesebb szakasza — lévén éppen a káptalani kórus mögött — a kiváltságos káptalan ún. káptalanterme lehetett, amely nagyobb események idején, királykoronázás, temetés stb. tanácskozó, gyülekező és öltözőhelyül is szolgálhatott a Fehérvárra sereglett notabilitasok számára (szóbeli közlés). 134
