Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Gerő Győző: Istolni Beograd építészeti emlékei

3- ábra. A Palota-i dzsámi és a közelében lévő fürdő.

Részlet La Vergne székesfehérvári rajzáról. 1601.

Abb. 3. Das Palotaer Dschami und das in seiner Nähe liegende Bad.

Detail vom Stuhlweissenburger Stich des La Vergne. 1601.

Behrám Dimiski, aki Evliához hasonlóan ugyancsak az 1660-as évek táján járt Székesfehérvárott, mindössze két dzsámit említ,3'2 melyek közül az egyik valószínűleg Szu.lejmán khán dzsámija lehet.

Kétségkívül azonban alapjaiban is török építménynek kell lennie a várban állott Véli bej dzsámi mináréjának, bár maga a dzsámi épülete — amelyet Evlia „rongált dzsámr’-nak nevez33 — eredetileg ugyancsak templom volt. Az hogy Evlia Cselebi rongáltnak nevezi, valószínűleg onnan ered, hogy az 1601-es ostromban kapott sérüléseit az épületnek ottjártáig még nem javították ki. Adataink e dzsámit a jezsuiták XVIII. századi telkére lokalizálják, és talán az lehetett korábban a pálosok temploma.34 F. B. Wernernek az 1740-es években készült városképén még ott láthatjuk Véli bej dzsámijának mináréját (4. kép.) amelyet azután 1741-ben bontanak le.35 Véli bej 1556-ban székesfehérvári, majd 1570 táján hatvani szandzsákbej volt36, és így ennek figyelembevételével a templomnak dzsámivá történő átalakítását, illetve a mináré építésének idejét az 1550-es évek elejére kell helyeznünk. Véli bejnek egyébként elsősorban Budán voltak jelentős építkezései37, s halála után ott is temették el.

Az eddig tárgyalt dzsámikon kívül Evlia Cselebi a külvárosban még öt mecsetről is említést tesz38, — amelyek tekintettel a terület mocsaras voltára — valószínűleg könnyebben pusztuló anyagból, valószínűleg vályogból, vagy fából épülhettek. Sajnos azonban közelebbit nem tudunk róluk, és nevüket sem ismerjük.

32. FEKETE L. A hódoltságkori törökség Magyarországra vonatkozó földrajzi ismeretei. Hadtörténelmi Közlemények. XXXI. (1930) 140.

33. KARÁCSON I. : Evlia Cselebi . . . op. cit. 45.

34. FITZ J—CSÁSZÁR L.-PAPP I.: op. cit. 31.

35. SCHOEN A.: Székesfehérvári Szemle. (1931) 1. 10—12. 4. FITZ J. : Székesfehérvár op. cit. 29. és 66. oldalon a 97. jegyzet.

36. FEKETE L. : Budapest . . . op. cit. 76.

37. Nevéhez Budán egy fürdő, egy bástya, egy meterrisz, egy tekke és egy türbe építése fűződik, amely utóbbi a mai Rózsadombon — Gül baba türbéjének közelében — állott.

38. KARÁCSON I. : Evlia Cselebi . . . op. cit. 48.

no