Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Gerő Győző: Istolni Beograd építészeti emlékei

4. ábra. Veli bej dzsámijának mináréja. Részlet F. B. Werner székesfehérvári metszetéről. 1730 körül.

Abb. 4. Minaret vom Dschami des Bey Veli. Detail vom Stuhlweissenburger Stich des F. B. Werner, um 1730.

Istolni Belgrád dzsámijainak vizsgálata során önkéntelenül is felvetődik a kérdés, mi az oka annak, hogy egy ilyen fontos és jelentős városban, mint amilyen Fehérvár a török időben is volt, ilyen csekély a dzsámik száma, s azok is leginkább templomokból lettek átalakítva e célra. Ugyanekkor pedig a város vezető emberei között olyan kimagasló török egyéniségeket találunk, mint a már említett Véli bej39 40, vagy az őt követő Hamza bejí0 akik mindketten jelentős építő tevékenységet folytattak. Itt volt szandzsákbej a neves történetíró Ibrahim Pecsevi41 is, valamint számos más olyanok, akiknek alapítványi létesítményeivel a magyarországi török tartomány szá39. FITZ J. : Székesfehérvár, op. cit. 22.

40. A mai Érd helyén állott török erősséget Hamza simontornyai bej építtette Szulejmán szultán parancsára. KARÁCSON I. : Evlia Cselebi. . . op. cit. 213.

41. Ibrahim Pecsevi 1632—1635 között volt székesfehérvári szandzsákbej. THÜRY J.: Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz. Századok. (1892) 477.

111