Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája
szolgabíró járásának 20 helységéről készült, három fehérvári települést is tartalmaz: Battyán és Csór összeírása között a fehérvári káptalan birtokában levő Fehérvár melletti Ingoványt, a Bertalan utcával azonosítható, falon belüli Káptalan utcát, s az összeírás végén a budai külvárosban levő Szent Miklós kápolna utcáját.819 Fehérvárnak e három része tehát nem tartozott a város joghatósága alá. A három település közül az Ingovány topográfiai elhelyezkedésének a megállapítása nyomán is felvetődik egy, a belváros, a vár kialakulásával kapcsolatos kérdés. Ingovány falut, az eddigi kutatások a mai Szedreskerti homokbánya és a Tobak utca közé helyezték, tehát a várostól északnyugatra.1 o Ennek a megállapításnak azonban több adat is ellentmond. Wathay Ferenc, Székesfehérvár alkapitánya, az 1602. évi ostromról szóló énekében, a „Székesfejérvár veszésérül való históriá”-ban a külvárosokban emelt védősáncok leírásánál a következő sorrendben haladt: „Temetőn kívül azért sáncot ása, Palota felé el ki hídnál vájja, Azon szigetben többet is ásata,... Ügy cselekedék az Sóstó felől is, Sáncot ásata Ingovány végén is...” A Szeder utcai temetőnél kezdték a sáncok ásását, aztán a Sziget külvárost erősítették meg a nyugati szélén, a Várpalota felől vezető töltés (híd) széthányásával, valamint magában a külvárosban sáncok ásásával. Innen folytatták a sáncok ásását dél felé, „a Sóstó felől”, s ezután került sor a Sóstótól keletre, az Ingovány végén a sáncok ásására. Egy 1577-ből való adat szerint Székesfehérvár harmadik városkapuját — s ez másutt nem lehetett mint délen — Ingovány kapunak nevezik.-2 Hogy Ingovány falu — egyutcás településként — a mai Széchenyi utca vonalában a mai Vörösmarty tértől az Aszalvölgyi árokig terjedt, megerősíti egy 1372. évi határjárási oklevél is, amely a káptalannak a Fehérvár városa körüli birtokát irta le, a határjárás során mielőtt a kereszteseknek a Szigetben levő monostorához és falujához értek, említették a káptalan Ingovány nevű faluját.48 A várostól délre húzódó település tehát nem azonosítható az oklevelekben szereplő Nova Villa-val, mint Fitz és Fügedi is állítja.14 A káptalan birtokában levő Ingovány falut15 és a káptalannak a városfalon belüli utcáját (települését) tehát a városfal választotta el egymástól. Felmerül az a kérdés, hogy vajon nem volt-e ez a két település valamikor egységes, s hogy nem egy ugyanolyan esettel van-e dolgunk, mint amilyen a budai vízivárosi városfalnak a megépítésével kapcsolatban történt: a felhávízi település, vagy Pesten, szintén a XV. század- 39 40 41 42 43 44 45 39. SZALAY J.: op. cit. 97—93. 40. FITZ J.: „Székesfehérvár veszésérül való história” Wathay Ferenc énekeskönyvéröl. Fehérvár. A Vörösmarty Irodalmi Társaság irodalmi és helytörténeti analógiája 4 (1956) 40®. 41. WATHAY F.: Székesfehérvár veszésérül való história (1603). Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: NAGY LAJOS. IKM Közi. B 6 (1957) 15. 42. Hadtörténeti Levéltár, Török-kori iratok, 1557—6—ad 5, litt: G. — 1577. jún. 15. Huszár Péter levele Seltingh Károly győri főkapitányhoz. A másik két kapu elnevezése ebben a levélben: Sziget kapu, Csókakői kapu. FEKETE L.—KALDY NAGY GY.: Budai török számadás Könyvek (Bp. 1962) 422: „Ingovan-i kapunál szedett bádzs”-zsal ( = mezőgazdasági termékre kivetett vám) kapcsolatban. A másik két kapu elnevezése ekkor: Palotai kapu és Azab kapu (azab = gyalogos katona). 43. KAROLY J. : op. cit. II. 682—3 44. FITZ J.—CSÁSZÁR L.-PAPP I.: op. cit. 14; — FÜGEDI E.: op. cit. 31. — Székesfehérvár külvárosainak a problémájára, s az 1377. évi határjárás értékelésére egy külön tanulmányban térünk ki. 45. A részben a káptalan, részben a keresztesek birtokában lévő Ingovány (villa, possessio) többször szerepel oklevelekben C3ÂNKI D.: op. cit. III. 322; 1372: Villa Inguan; 1416, 1433: Possesio Ingwan; 1498: Vicus Ingowan... extra muros civitatis; 1414: Thomas lit. de Inguan (OL—Kapy lt. Dl. 64180): 1494: Inghwanwltra; 1495: Ingwan (OSzK. Kézirattár. Cod. Lat. m. Ae. 411). 210
