Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája
ban a városfal megépítése során Bées településének a kettévágásával.16 S ez a kérdés a fehérvári városfal megépítésének az időpontját is előtérbe helyezi. A székesfehérvári városfalat a XVIII—XIX. század folyamán lebontották, illetve a megmaradt és használható részét a XVIII—XIX. századi építkezések során felhasználták az új épületek falaiként vagy kerítésként. A városfal — még érintetlen állapotában — szerepel az 1691. évi hadmérnöki felvételen, látképszerű ábrázolása pedig jó néhány XVII—XVIII. századi metszeten (1601—1780 között). Ezek a rajzok és metszetek a városfalnak az 1601—1602-ben történt átalakítása utáni állapotát ábrázolják. 1601-ben, a visszafoglaló ostrom során ugyanis a városfal igen nagy mértékben megrongálódott. A helyreállítást felhasználták arra, hogy az erődítést védelmi szempontból modernizálják, az olasz rendszerű várépítés elvei szerint (három új bástya építése, a kaput védő rondellák megnagyobbítása, a budai kapu áthelyezése). A helyreállítás előtti állapotról egy 1601-ben készült hadmérnöki felmérés áll rendelkezésünkre, amely nyilvánvalóan a török uralom előtti állapotot is mutatja, hiszen a törökök az 1601. évi ostromig csupán kisebb, javítási és karbantartási munkákat végeztek a városfalon.46 47 Ennek a városfalnak a pontos építési idejét nem ismerjük. Sem okleveles, sem régészeti adatok nem állnak rendelkezésünkre, hogy ezt megállapíthassuk. A város történetének kutatói körében ezért ezen a téren igen nagy a bizonytalanság: a XIV. vagy a XV. századra, I. Károly vagy Zsigmond király uralkodásának az idejére teszik a városfal építését.48 Gerő László érvelése alapján49 valószínűbbnek látszik a XV. századi építés. A magyarországi városfalak — így a székesfehérvári is — a szabálytalan alaprajzú külsőtornyos várak típusába tartoznak, s ezek építése általában Zsigmond király idejében történt, s feltételezhetően összefüggött azzal, hogy a király 1405-ben elrendelte a városok megerősítését.50 A székesfehérvári városfalnak 1601-ből fennmaradt ábrázolása jellegzetesen külsőtornyos állapotot mutat. Az ábrázoláson szerepelnek rondellák is, nemcsak a város három kapuja előtt, hanem a városfal északnyugati sarkán is. Az ilyen rondellákat Magyarországon Gerő László szerint a XVI. század első negyedében építették, a külső tornyok helyére.51 A székesfehérvári városfalat (bizonyára a rondellák nélkül) tehát minden valószínűség szerint már Zsigmond király uralkodása idején, de legalábbis a XV. század első felében megépítették. 1485-ben a bazilika mögötti várfal lebontásáról tudunk, mivel az ekkor épített királyi sírkápolnának a szentélyét bástyaszerűen alakították ki. 1473-ból van Mátyás királynak egy oklevele, amelyben a Fehérvár városában levő castrum lehető leggyorsabb építésére és erősítésére (Nos Castrum nostrum in Civitate nostra Albaregali habitum edificare et munirificare celerius ut poterit intendamus) rendeli ki Veszprém és Somogy megye jobbágyságát. Ezt Fitz Jenő úgy értelmezte, hogy az erődítések javítására vonatkozik.52 Valószínűbb azonban, hogy a XV. század 46. KUBINYI A.: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. TBM 16 (1964) 102; NAGY L.; Pest város XVI—XVII. századvégi topográfiájának néhány kérdése (kézirat). 47. FITZ J. : Székesfehérvár, 1966. op. cit. 18—38. Közli a metszetek és rajzok legnagyobb részét is. 48. GERÖ L. : Magyarországi várépítészet (Bp. 1955) 291. Nem említi, hogy a székesfehérvári városfal XIV. századi is lehet. FITZ J. (Székesfehérvár (Bp. 1957) 19.) határozottan azt állította, hogy „jellegzetes példája a XIV—XV. századból származó szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos váraknak.” Üjabb feldolgozásban (FITZ J.—CSÁSZÁR L.—PAPP I.: op. cit. 14.) azt írja, hogy a „bástyákkal megerősített, vastag és hatalmas kőfalakat I. Károly építtette”. GERŐ L.: Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben. Századok (1964) Fitz 1957. évi megállapítását vette át. KRALOVÄNSZKY A. pedig (op. cit. 36) Gerőre hivatkozva — Fitz utóbbi feltételezését fogadja el. 49. GERŐ L.: Magyarország... op. cit. 291. 50. GÁRDONYI A.: Középkori városaink erődjellegének kialakulása. Hadtörténelmi Közlemények (1941). 51. GERŐ L.: Középkori... op. cit. 1060. 52. Hazai okmánytár TV. 429; FITZ J.: ibid. 14. 211
