Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája
Civitatis a mai Szabadság térrel, a Vicus Magnus-t pedig a mai Március l5-e utcával (a volt Nádor utcával) azonosította. Ezt az azonosítást azonban kétségessé teszi az a Fügedi által is közölt adat 1489-ből, amely szerin a Vicus Magnus „közvetlenül a Bazilika kápolnájával volt határos”. A város nagy utcája, fő utcája nyilvánvalóan olyan útvonal volt, amely a város valamelyik kapujához vezetett. A palotai kapuhoz, s a feltehetően a XV. században már a déli nagy rondellánál is létező kapuhoz vezető utcák a Bazilika fekvése miatt nem jöhetnek számításba, csupán a Budai kapuhoz vezető útvonal. Az a budai kapu, amely a mai Március 15-e utca végén állott, 1647-ben épült.19 A régi budai kapu ettől kelet felé, 24 méterre volt, a mai Március 15-e és Bástya utca között, a vár északkeleti sarkán álló, előreugró négyszögletes „belső vár” mellett. Ezt a „belső várat” az 1647- ben kezdődő építkezés során bontották le, s helyére, valamint a vár északnyugati sarkára egy-egy olasz rendszerű, ferdeszögű bástyát építettek és ez tette szükségessé a budai kapu áthelyezését az északi városfal közepére. Ezzel kapcsolatban fel kell vetni annak a lehetőségét, hogy a régi budai kapuhoz vezető útvonalat — a Vicus Magnus-t — nem a mai Bástya utca és Lakatos utca vonalával kell-e azonosítanunk? Ma igen nagy elszűkülések, igen éles kanyarok, illetve törések jellemzik ezt az útvonalat. Az 1712. évi telekkönyv méretadatai alapján azonban pontosan azokon a helyeken, ahol a kanyarok és elszűkülések ma közlekedési akadályt jelentenek, célszerűbb útvonalvezetést állapíthatunk meg és azt is feltételezhetjük, hogy az utca a mai Basa utca előtt nem a ma tapasztalható erős töréssel folytatódott észak felé, a budai kapuhoz, hanem egyenes vonalban, s a törés csak a régi budai kapu megszüntetése után a Basa utca déli oldalán kialakított nagy telek következménye. Ennek a teleknek még 1826-ban is csak a mai Március 15-e utcai oldalán állott ház, a többi része beépítetlen volt, udvarnak, kertnek használták. A mai Március 15-e utca csak az új budai kapu létesítése után lett fő utcává, s nyilvánvalóan ezután került sor a kiszélesítésére is.2o A középkori oklevelekben szereplő másik három utcának mai utcával való azonosítására is kísérletet tehetünk. A Vicus Teutonicalis-ról tudjuk, hogy itt voltak a város mérszárszékei. Ez az utca minden valószínűség szerint azonos a mai Kossuth utcával: a XVII. század végétől kezdve adatok bizonyítják, hogy a mai püspöki székesegyház mögött volt a mészárszék,21 nyilvánvalóan azon a helyen, ahol a középkorban is. A Vicus Sancti Bartholomaeiről 1478-ban említették, hogy az itt levő egyik telek szomszédságában egy régi torony áll.22 1546-ban a Székesfehérváron eladott kincstári házak összeírásában a rombadőlt Szent Bertalan templomot említik, a Káptalan utca városrészben.23 A Szent Bertalan templom — valójában a ferencesek temploma — 19. PHILIPP I.: A Budai kapu. SzSz 1 (1931); FITZ J.: Török erődítések Fejér megyében. I. rész: Székesfehérvár. IKM Közi. B. 7 (1956) 6—8; FITZ J.—CSÁSZÁR L,—PAPp I.: Székesfehérvár (Bp. 1966) 25. A régi budai kapu nem a mai múzeum telkén volt, mint Fitz állítja (op. cit. 19). Lásd erre az 1712. évi telekkönyv No. 23, 24 , 25 , 26. telkekre vonatkozó adatait. A budai kapu építési idejére: OL—Batthyány lt. Missiles, veszprémi János levele Batthyányi Adámhoz, 1647. júl. 24.; „az Budai kaput elhánták és újabban akargyák bóthajtás alá venni és felére föl is rakták”. 20. A székesfehérvári budai kapu áthelyezése analóg a budai bécsi kapu áthelyezésével, s mindkét esetben egy olasz rendszerű bástya építésével kapcsolatos. NAGY L.; A Budai Vár... op. cit. A mai Bástya és Lakatos utcákkal azonosítható székesfehérvári Vicus magnus vonalvezetéséhez s keskenységéhez hasonló a prágai óvárosban a főtérről a Károly hídhoz vezető útvonal, a Karlova. 21. MALYUSZ E.: Zsigmond-kori oklevéltár II. (1400—1410). Második rész (1407—1410) (Bp. 1958) 16, 5310. sz. 1407: „macellorum seu sedium macellinarum de vico Teutonieali civitatis nostre Albensis”. Az 1688. okt. 29-i telekösszeirás: „120. NB. mészárosok foglalták, contribuallynak.” 22. FÜGEDI E.: op. cit. 45. 23. VELICS A.—KÄMMERER E. : Magyarországi török kincstári defterek (Bp. 1890) H. 50. 207
