Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája
helyéről a város történetének kutatói között két álláspont alakúit ki. Áz egyik tábor1 (Pauer, Károly, Csánki, Polgár) egyöntetűen a belvárosba, a másik (Szvorényi, Fitz)' a budai külvárosba helyezte.2,1 Fitz érvelése a ferences templommal kapcsolatban elfogadható: 1543-ban csak egy, a külvárosban levő ferences templom pusztulhatott el. Ennek a ferences templomnak a Szent Bertalan templommal való azonosítására azonban semmiféle pontos adatunk nincs. Károly János egyszerűen csak kijelentette, hogy „a Szent Ferencziek régi temploma valószínűleg Sz.-Bertalan tiszteletére volt szentelve".24 25 26 Fitz annak alapján, hogy a Szent Bertalan templomot 1546-ban a Káptalan utca városrészben említették, s azonosítva a káptalant a bizonyíthatóan a budai külvárosban levő Szent Miklós prépostsággal, a Szent Bertalan templomnak a külvárosi ferencesek templomával való azonosságát határozottan állította, s ezt a megállapítását azzal is támogatni igyekezett, hogy a Károly János által 1543-ból idézett Káptalan utcára vonatkozó adatokat (melyek szerint akkor itt 16 porta, 1 bíró és 17 szegény jobbágy volt), „csak külvárosra vonatkoztathatók”-nak vélte.20 A Károly János által — hiányosan és pontatlanul — idézett forrás:27 portaösszeírás és nem török defter említi a Piatea S. Nicolai-t, a fehérvári Szent Miklós káptalan részét, ahol 12 portát írtak össze, 1 bírót, 22 szegényt (pauperes) és 6 leégett házat (combussae). Ez a Piatea nyilvánvalóan a budai külvárosban volt. A portaösszeírásban azonban szerepel Székesfehérvár városnak a káptalan alatt álló (tehát egy másik) utcája, ahol 16 porta volt, 1 bíró és 7 szegény (pauperes), „platea intra muros”,28 s minden valószínűség szerint ezt az utcát, amely a bazilika káptalanjáé volt, nevezik 1474-ben Vicus Canonicalis-nak. Az 1546-ban említett Káptalan utca városrész és a Szent Bertalan templom tehát a belvárosban volt. Az 1712. évi telekkönyv a városban három templomot (a karmelitákét,29 a ferencesekét3o és a Szent István plébánia templomot a hozzá tartozó temetővel és a Szent Anna kápolnával) említ, s más forrásból tudjuk, hogy az 1690-es években volt templomuk a jezsuitáknak is.31 Azt is tudjuk, hogy — bár erősen rongálva — még állottak a hatalmas prépostsági telken a bazilika falai is, sőt a Mátyás kápolnát és Nagy Lajos sírkápolnáját a XVIII. század végéig használták is istentiszteleti célokra.32 Az 1688. évi telekösszeírások szerint a karmelitákhoz közel, a város déli részén, a „Fejér Barátok”, a pálosok is kaptak három telket (No 179—183).33 A későbbi évekből a pálosok fehérvári tartózkodására adatok nincsenek.34 Ezt a három telket amelyet később egyesítettek, a rajta levő épületekkel ekkor Zeughaus-nak vették igénybe. Ezeknek az épületeknek a beomlott falait 1691-ben, 1695-ben javítani kellett, s az 24. FITZ J.: A budai külváros középkori templomai. SzSz 10 (1955) 27—29. 25. KAROLY J.: Fejér vármegye története n (Székesfehérvár 1898) 180. 26. FITZ J.: op. cit. 29. 27. KAROLY J.: op. Cit. 51. 28. SZALY J. : Fej érvér vidéke 1543-ban. — A Fejérmegyei és Székesfejérvár városi Történelmi és Régészeti Egylet Évkönyve 1885. évre (Székesfehérvár 1885) 98; FÜGEDI E. : op. cit. 45. 29. 1692-ben a kápolnaépítéshez kap meszet a kamarai adminisztrációtól Coelestinus Székesfehérvári carmelita praeses (OL—KA Expeditiones, 1692. szeptember 13. No. 52), 1697-ben pedig kis templomuk (sehr baufällingen Kirchl samt residenz) javításához (OL KA Expeditiones, 1697 május 8. No 18). A templomépítés 1703-ban is folyt (OL KA Expeditiones, 1703. március 29. No. 84). 30. Kolostorhelyüket 1691-ben jelölték iki (OL KA Hofbefehle, 1691. augusztus 13. No. 21), s 1602-ben az adminisztráció templomépítésükhöz meszet adományoz (OL KA Expeditiones 1692. augusztus 16. No. 69). 31. 1700-ban a jezsuita templom javításáról írnak (OL KA Expeditiones, 1700. március 29. No. 79). 32. DERCSÉNYI D.: A székesfehérvári királyi bazilika (Bp. 1943) 61, 63. 33. Az összeírásokban a karmeliták mögött 6—8 üres telket jegyeztek fel, s ezek után említik a pálosok három telkét, s innen észak felé fordulva folytatták az összeírást, s 6—7 üres telek után jutottak el az élelemtárhoz (Proviamthaus), amelyről tudjuk, hogy a mai Kossuth utca ■keleti oldalán volt. 208
