Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Kubinyi András: Székesfehérvár középkori oklevéladása és pecsétei
és ezért azt is feltételezhetjük, hogy a várossá alakulás kezdetén egységes rendszer szerint azonos címert kaptak a várispánságok székhelyei. Ennek csak részben mond ellent, ha több megyeszékhely városnak nem a háromtornyú vár lett a pecsétképe.71 Természetesen ezt csak feltételezhetjük, és az egységes eredetű pecsét hipotézisét csak akkor láthatjuk megnyugtatóan bizonyítottnak, ha ezt a városi (vagy megyei?) fejlődés egyéb adatai alátámasztják. Természetesen más magyarázat is lehetséges. Ismeretes, hogy a heraldikában és szfragisztikában gyakori az ún. beszélő címer, ill. pecsét. Itt ezek várak voltak, tehát a pecsétre vár került. Az ábrázolás ugyan a Szentgyörgyi Vincze család címere szerint a XV. században már várost jelentett, de ha ez az értelmezés esetleg vissza is menne a XIII. századra, akkor sem mondana ellent a beszélő címer fogalmának. Itt a nehézséget csak az okozza, hogy akkor az egykori megyeszékhely városok miért a háromtornyú típust választották, és nem az egy-, két-, vagy többtornyút. A magyarországi városok között a leggyakoribb az egy tornyú típus, de előfordul még négytornyú is.72 A megyeszékhely városok közül amelyek várábrázolású pecsétet használtak, azonban csupán — eddigi tudomásunk szerint —Varasd pecsétjén találunk egy tornyot.7'3 Végül jelentheti a háromtornyú ábrázolás egyszerűen Fehérvár hatását is. Sopron és Vasvár átvette Fehérvár jogát, és talán a pecsétét is,74 de nem lehetetlen ez Pest (a későbbi Buda) esetében sem. Pozsony, Komárom és Kolozsvár már Buda jogát kapta meg.75 Zágráb esete más, ez a város azonban Krapinára hathatott. Ennek a feltevésnek azonban ellentmond, hogy a fehérvári jogot átvevő Nagyszombat, Ny'tra, és talán Szatmár sem használt háromtornyú várábrázolású pecsétet.76 Mint láttuk, nem sikerült minden kérdést megnyugtatóan megoldanunk. Reméljük azonban, hogy kérdésfeltevéseink új kutatásokra ösztönzik majd a történészeket.* 70. Ez Krapinára is vonatkozik, amely abban az időben Zagorja megye székhelye volt. PESTY F.: A magyarországi várispánságok története különösen a XIII. században (Bp. 1882) 547. — Krapinai (crapunai) ispán szerepel IV. Béla, mint ifjabb király egyik 1222, évi oklevelének méltóságsorában. SZENTPÉTERY I.: Krit. jegyzék. I. 568. sz. (a bodrogi, zalai és valkói ispánokkal). 71. Pl, Nyitra, Trencsén, és — XVI. századi címere alapján esetleg — Szatmár, továbbá Zólyom, és mint látni fogjuk. Varasd. — DARVASY M. : op. cit. 31, 16, 33, 23, 46. — Esztergom palotaábrázolású pecsétje más jellegű, valószínűleg a királyi lakhelyet jelképezi. Rajta kívül még két városunk pecsétjén látunk palotaábrázolást: Visegrádon és Óbudán. Mindkét város királyi, királynéi lakhely volt a XIV. században, Óbuda a XIII, században is, akár Esztergom. (DARVASY M.: op. cit. 21—22). 72. Tornyos városi pecsétekre 1. pl. Telkibánya (Dl. 11976), Újlak (Dl. 12365), Báth (Dl. 21726), — Négytornyú: Léva pecsétje (Dl. 24471) stb. — A pecséteket a Budapesti Történeti Múzeum Kumorovitz L. B. professzor által gyűjtött másolatanyagából használtuk fel. — Úgy látszik különben, hogy a háromtornyú ábrázolás a XV. században valóban már nem várat, hanem várost jelentett. Pozsony 1436. évi címereslevelében az ottani háromtornyú várat a király a következőképpen írja le: „in quo civitas alba... habens tres turres...” (VARJÚ E.: Pozsony város czimerlevele. Turul 19 (1901) 137). A XIV. században még egyszerűen három toronynak nevezték. Kolozsvár 1377-es pecsétadomány leveléből: „sub sigillo... in quo y mago trium turrium sculpta...” JAKAB E.: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez, I (Buda 1870) 83. 73. E. LASZOWSKI: Prilog k hrvatskoj sfragistici. Klny. a Viestnik Hrv. Arheoloákoga Druátva. Nova serija I (Zagreb 1896) 14—15. — Nem tudjuk viszont, hogy a szintén megyeszékhely Bács ugyancsak várábrázolásos pecsétje a háromtornyos típushoz tartozott-e. DARVASY M. cd. cit. 20. 74. FÜGEDI E.: Városprivilégiumok, op. cit. 86. o. 64. j. 75. rVÁNYI B.: op. cit. 13. o. 76. L. ezekre mind DARVASY M.: op. cit. 12, 31, 33. — A budai kiváltságot kapó városok között is voltak olyanok — a többség — amely nem háromtornyú várat ábrázoló pecsétet használt. * Ezen tanulmány előadásként elhangzott a székesfehérvári Történész Ülésszakon 1968 májusában. 166
