Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája
utóbbi évben itt egy kis török házat is lebontottak. 1696-ban elhatározták, hogy egÿ új Zeughaus-t és új lőportornyot építenek, de erre nem kerülhetett sor, hiszen még 1698-ban is a régi Zeughaus javításáról vannak adatok, s 1699-ben a székesfehérvári Zeugwart arról ír a budai kamarai adminisztrátornak, hogy a lőportorony egy kápolnában van, 1702-ben pedig a fehérvári harmincadhivatal azt jelenti az adminisztrátornak, hogy a Zeughaus egy régi templomépületben (in einen alten Kürchen gebeüde) működik.35 Ismeretes, hogy a felszabadítás után a városokban megjelenő szerzetes-rendek még felismerhetően vagy bizonyíthatóan korábban is egyházi rendeltetésű területeket, ingatlanokat igyekeztek birtokba venni. A ferencesek, a karmeliták, a jezsuiták a felszabadítás után egy-két évvel már templommal bírtak a városban és nyilvánvalóan nem újakat építettek, a régieket állították helyre, hacsak hevenyészve is. E három templom elődjeiben az okleveles adatokkal igazolható belvárosi templomokat (a Szent Kereszt és a Szent Imre herceg plébánia templomokat),36 valamint — talán — a Szent Jakab templomot37 kell keresnünk. Ha elfogadjuk a Szent Bertalan templom és a külvárosi ferences templom különválasztását és tudva a Szent Bertalan templom XVI. századi nagy méretű pusztulásáról, a Zeughaus-nak használt régi templomépületben talán nem eredménytelenül keressük a Szent Bertalan templomot (amely a középkorban lehetett a pálosoké is)38 és környékén pedig a Káptalan utca városrészben levő Szent Bertalan utcát. Felmerül az a kérdés is, hogy vajon a ’vicus’ vagy ’piatea’ elnevezéseken mai értelemben vett utcákat kell-e érteni, vagy pedig háztömböket, települési csoportokat, mint a török mahalle elnevezésen. Az 1543. évi — már idézett — portaösszeírás, amely Cseh Gergely fejérmegyei 34. KISBAN E.: A magyar pálosrend története (1225—1711) I (Bp. 1938) 281., úgy tudja, hogy a pálosok 1688-ban székesfehérvári házakat is megszerezték, amely a hódoltság alatt a csatkai kolostorhoz tartozott. Nem tudott azonban a rend itt megerősödni, s házaikat a ferenceseknek, majd a jezsuitáknak adták át. Kisbán e megállapításánál nem jelöli meg a fórrásait, s valószínűleg a hagyományok keveredtek össze: 1776-ban a pálosok kapták meg a felosztott jezsuita rend székesfehérvári templomát és rendházát. 35. OL KA Expeditiones, 1691. augusztus 21. No 67; Expeditiones, 1692. június 29. No 138; Berichte und Schreiben, fasc. 3900. föl. 411—412. 1695. szeptember 17; Berichte und Schreiben, 1696. április 10. No 24, No 51: Expeditiones, 1698. november 20. No 37; Hofbefehle, 1609. október 29. No 0; 1700. május 13. No lié Expeditiones, 1700. május 19. No 62; Berichte und Schreiben, 1702. december 16. No 17. 36. A Szent Kereszt plébánia templomra 1418—1454 között maradtak fenn adatok; 1418: „pár. ecclesia S. Crucis de Albaregali”; 1439: „rector eccleseiae parochialis S. Crucis, sitae in cimiterio dictae ecclesiae”; 1454: „Plebanatus S. Crucis in cimiterio ecclesiae B. Mariae Albaeregalis” (LUKCSICS P.: XV. századi pápák oklevelei. V. Márton pápa (1417—1431) I (Bp. 1931) Olaszországi Magyar Oklevéltár I. 120. sz., II. 605. sz., 1343. sz.) — FITZ JENŐ (op. cit. 12—13) a Szent Imre egyház építését Eufrozina királynénak (1162’—1172) tulajdonítja, s kápolnaként tárgyalja. A XIV—XV. században bizonyíthatóan plébánia volt: 1378, „Rector ecclesie b. Emerici ducis de castro Albensi” (CSÁNKI D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III (Bp. 1897) 308), 1494, „Fabianus plebanus sancti Emerici ducis Albaregalis” (LUKCSICS P.: Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis (1492’—1526) IV (Bp. 1907) 31.). 37. A Szent Jakab templomról okleveles adat nem maradt fenn, csupán egy gyűrű került elő, amely a XV. században — körirata szerint — Benedeké, a Szent Jakab egyház lelkészéé volt. (KAROLY J.: op. cit. II. 189); FITZ JENŐ (Adatok Székesfehérvár középkorához. Fehérvári (1955) 69.) az Ozorai Pippo által a bazilika tornya alatt Szent Fülöp és Jakab apostolok kápolnájával azonosítja. E kápolna létezése nem zárja ki egy Szent Jakab templom létezését. 38. KISBÁN EMIL (op. cit. I. 323—6.) szerint a pálos templom Nagy Lajos korabeli, a kolostort pedig Mátyás király alapította. — FITZ JENŐ szerint (FITZ J.—CSÁSZÁR L.—PAPP T.: op. cit. 13) talán (a civitas exterior-ban lévő) Szent Domonkos plébániatemplom volt a pálosok temploma, de forrását, amelynek alapján ezt feltételezi, nem nevezi meg. Pálos templom a város közepén elképzelhetetlen, a város szélén, ahol a Szent Bertalan templomot gyanítjuk. létezésének akadálya nincs. 209
