Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája
régészeti adatokból, az oklevelek adatainak, s ezek magyarázatának szerény eredménnyel kecsegtető, eléggé bizonytalan meghatározásaiból. A török uralom alól felszabadult városok, Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár a kamara birtokába kerültek, s együttes, hosszú küzdelem után csak az 1703. évi kiváltságleveleikkel érték el a szabad királyi városi rangot, s privilégiumaiknak 1705- ben jutottak birtokába. Eddig az időpontig a budai kamarai adminisztráció gyakorolta e városok felett a földesúri jogokat és ezek közé tartozott a telkek feletti rendelkezés is, a telkek értékesítése, nyilvántartása. A visszafoglalás után szinte azonnal mindegyik városban sor került a telkek, házak számbavételére, amely a budai kamarai adminisztráció rendelete értelmében a városok felmérésével, az egyes telkek és a telkeken álló házak értékelésével volt kapcsolatos. Az alsóausztriai telekkönyvi rendtartást kívánták bevezetni, amely szerint minden városról telekkönyvi mutatókat (teleknyilvántartás, Zaiger), a tulajdonba adást, illetve tulajdonba vételt igazoló teleklevelek nyilvántartására jegyzőkönyveket (Gewöhrprotokoll), az egyes ingatlanokon levő terhek nyilvántartására Hypothekenbuch-okat kellett készíteni, illetve vezetni.3 Ezt a rendelkezést azonban csak Budán (a Vár és a Víziváros esetében) és Pesten valósították meg, Esztergomban és Székesfehérváron nem. Székesfehérváron minden valószínűség szerint Vánosi Lőrinc harmincados hatalmaskodásának következtében.4 Székesfehérváron az első telekleveleket — 153 belvárosi telekről — 1698. január l.-i dátummal állították ki, s másolták be a telkek sorrendjében egy kötetbe. Ez a teleklevél-jegyzőkönyv tekinthető Székesfehérvár első telekkönyvének.5 Az egyes teleklevelek tartalmazzák: a telek számát, a tulajdonos nevét és a telek méretét (szélességét, hosszúságát) „Werkschuh”-ban (láb = 32 cm) megadva. A teleklevelek kiállítását tehát nyilvánvalóan felmérési munka előzte meg. Hogy ezt ki és mikor végezte el, arra vonatkozólag adatok nincsenek. Ez a városfelmérés meglehetősen felületes, nagyvonalú, s hiányos is volt. A telkeknek csak két oldalát határozták meg, a szélességét és a hosszúságát és nem voltak tekintettel a szabályos négyszögtől eltérő formák pontos jelölésére, pedig a fehérvári telkek többsége — mint későbbi adatokkal igazolható — ilyen volt. Budán és Pesten a kamarai adminisztráció idejében készített telekkönyvek (nem teleklevél-jegyzőkönyvek, hanem Zaiger-ek) a török uralom alól való felszabadítás után alig néhány év múlva, az 1690-es években lehetőséget adtak arra, hogy e városok meglehetősen pontos, telkekig részletes térképét elkészíthessük, s ezt a városalaprajzi vizsgálatokhoz felhasználjuk. A székesfehérvári első Grundbuch erre nem alkalmas. Az első olyan székesfehérvári telekkönyv, amelynek alapján a város felszabadulás utáni topográfiai térképének megszerkesztésére vállalkozhatunk, 1712-ben készült és 163 telek leírását tartalmazza.6 Ez a telekkönyv is teleklevél-jegyzőkönyv módszerű, 3. KOVÁCS L. : Telekkönyvi rendtartás Budán a kamarai adminisztráció idejében. Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére (Bp. 1938). i. Vánosi Lőrincz székesfehérvári harmincados hatalmaskodásaira röviden utal JUHÁSZ V.: Adatok Székesfehérvár török hódoltság utáni helyrajzához. Fejér vármegye. Magyar városok és vármegyék monográfiája 2:2; (Bp. 1937) 388; A budai kamarai adminisztráció és Fejér megye levéltárában lévő, erre vonatkozó iratok még feldolgozásra várnak. 5. Székesfehérvár város levéltára (a továbbiakban SzL), Grundbücher. Biber 1. 1969—1777. Az 1968. január 1-én kiállított teleklevelek e kötetében a föl. 1—80-on találhatók. E telekkönyvet röviden Ismertette JUHÁSZ V.; op. cit. 387—388. oldalain, adatait azonban nem értékelte, s nem értékesítette. 6. SzL Grundbücher. Liber fundi Imus ad domos interioris urbis Liberae Regiaeque Civitatis Albae Regalensis (1712). Ezt a kötetet az addigi kutatás teljesen figyelmen kívül hagyta, 200
