Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Horváth János: Középkori irodalmunk székesfehérvári vonatkozásáról
érkezett Medinába, majd Mekkába. Ezután folytatta vándorlását és bejárta egész Elő-Ázsiát, észak felé eljutott a kipcsakok földjére, Dél-Oroszországba”9 — s minket utazásának éppen ez a szakasza érdekel. A kipcsakok földjére Ibn Battuta a Fekete-tengeri Szinopé városából indult el bizánci hajón, először Kirám-ba, azaz a Krim félszigetre. A többit hadd idézzem Boga fordításából nagyon kivonatosan, de a szöveghez híven:10 11 „Egy Kersnek nevezett kikötő felé tartottunk, ahol horgonyt akartunk vetni. A hajótulajdonos partra tett... A hely, ahol megszálltunk, része a Dest Kipcsak nevű pusztának. Dest a turkok nyelvén pusztát jelent. Ez a puszta szépen művelt viruló terület. Nem nő ott egy szál fa, nincs rajta se hegy, se domb, s egy szem tűzifát sem lehet találni. Csak állati trágyával tüzelnek, amit tezek-nek (— tőzeg) hívnak... Ezen a pusztán kizárólag kocsival utaznak. Kiterjedése hathónapi járóföld, ebből három Mohamed Üzbek területe, három pedig másé... Egyik kereskedő társunk elindult a pusztán lakó kipcsak nevű népcsoport tagjaihoz... Behajtattunk a Kafá nevű városba. (Ez a Krim félszigeten levő Feodoszia.) Ez a hatalmas város a tengerpart mentén nyúlik el. Keresztények lakják, a többségük genovai. Az emirt Danadir-nek hívják... Majd béreltünk egy kocsit és elutaztunk Kiram városába. Szép nagy város, a hódolattal övezett Mohamed Üzbek kán területéhez tartozik. A város élén a kán által kinevezett Toloktimur nevű kormányzó áll... Ezután Szerá városába készültünk, Mohamed Üzbek székhelyére. (Itt Germanus Gy. megjegyzi: Szerá, Szeráj, Szaráj vagy Asz-Szara a Volga Ahtuba ágának bal partján terül el. Az üzbég szultán fővárosa.) Kirám városától 18 állomáshely nyíre nagy vízhez érkeztünk, s egy teljes napig tartott, amíg átgázoltunk rajta... Tovább menvén, egy újabb árterülethez értünk, amelyen fél nap alatt tudtunk át-keresztül gázolni. Ezután még három napi út után megérkeztünk Azak városába, amely a tenger partján fekszik. (Azak a mai Azov a Don deltájánál.) Szépen épített város... Innen Madsar városába utaztam, egy igen tetszetős, nagy török városba, amely egy jókora folyó partján települt és sok a kert és a gyümölcsös benne. (Madsar városa a Kuma folyó partján fekszik, ma Burgomadhari.11) ...A szultánjuk neve Mohamed Üzbek kán. A kán az ő anyanyelvükön szultánt jelent. Nagy birodalma, hatalmas ereje, befolyása és magas rangja van. Allah ellenségeinek, a nagy Konstantinápoly lakóinak a réme, a vallásháborúban igen buzgó. Birodalma széles, városai nagyok. Legnagyobb városa: Kafá, Kirám, Madsar, Azak, Szardak, Khvárezm, és fővárosa Szerá. Ö a világ hét legnagyobb uralkodójának egyike... Amikor a kán úton van, csak testőrei és birodalma nagyjai kísérik. Feleségei mind külön lakhelyet foglalnak el a táborban. Ha valamelyiküket meg akarja látogatni, üzen neki, hogy készüljön fel fogadására. A kihallgatáson, utazásában és egyéb dolgaiban bámulatraméltó rendet ír elő. Az a szokása, hogy a pénteki ima után egy arany pavilonnak nevezett, csodálatosan feldíszített sátorban ül, amelynek léceit arany lapokkal vonták be. Közepén egy aranyozott, ezüstlapokkal borított fatrónus áll, amelynek lábai tiszta ezüstből vannak. Felső részeit ékkövek díszítik. A kán ezen a trónuson ül, jobbján Tajtoghi hercegnő, balján pedig Beialun és Ordodsu hercegnő A trónus lábánál jobb oldalt Tina bég, a kán fia áll, balról Dsáni bég, a másodszülött. Előtte ül leánya, Itkücsüdcsük. Amikor valamelyik hercegnő odajön, a kán feláll, s megfogja a kezét, hogy felsegítse a trónusra. Tajtoghi a királynő, ő a legkedvesebb a kán szemében. Már a sátor kapujánál fogadja őt, üdvözli, megfogja a kezét és csak akkor ül le, ha a királynő már felment a trónusra és helyet foglalt. Mindez a jelen-9. Ibid. GERMANUS GY. Bevezetéséből 27 skk. 10. Ibid. 183; 184; 185; 186; 189; 191; 192. lapokról szövegrészietek és Germanus Gy. megfelelő jegyzetei. 11. Egyébként a város bizonyosan egy magyar töredék nevét viseli, V. ö. NEMETH GY.: op, élt. 323—324 és 335. 126
