Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Kralovánszky Alán: Székesfehérvár X-XI. századi településtörténeti kérdései

feltételezett határát a Liszt Ferenc utca, Szabadság-tér, Hősök-tere, Petőfi Sándor utca, illetve a sziget szélének vonalai jelölhetik.33 E terület Gé'za-kori állapotáról, ásatási adatok hiányában, a kelet-európai és hazai párhuzamok alapján csak annyit tételeshetünk fel, hogy azon egy kőtemplom,34 annak közelében a fejedelem kövagy faháza, esetleg sátra állt,35 s ekörül sátrak, földbemélyített házak36 alkották a vár legkorábbi magvát. Ugyancsak külföldi párhuzamok alapján feltételezzük, hogy az előbb említett nyomvonalon e központot 5—10 méter magas palánkfal vette körül, előtte esetleg árokkal.37 E megerősített várba, nyilván a Szabadság-tér felől, egy toronnyal megerősített kapun át lehetett valószínűleg bejutni. A kapu előtt haladt a nemzetközi út és itt tartották a piacot is.;8 Ezt az utat, valószínűleg a későbbi ún. palotai kapu helyén ugyancsak kapu ellenőrizhette, s a korábban említett telekosztás alapján talán felvethető, hogy a Március 15-e utca, illetve Szabadság-tér találkozásánál egy másik kapu is lehetett.39

E feltételezés esetében Géza fejedelem idejében a mai belváros déli kétharmada lehetett elsősorban lakott, amelyen belül az egész terület egynegyedében, egyötödében foglalt helyet külön megerősített vára. Valószínű, hogy az egész települési mag, a vár, és az alatta, illetve előtte fekvő váralja palánkfallal és árokkal lehetett körülvéve.

Az 1965-ös ásatás során ismertté vált, hogy a királyi bazilika építése előtt, annak közvetlen közelében, vagy helyén X. századi keresztény temetkezés volt.

a székesegyház környékén — valószínűleg a XVIII. század közepén épített új székesegyház építésével összefüggésben — mintegy 1—1,5 m. vastag homokréteg helyezkedik el. Ezen homokréteg egyik határszéle az Arany János utca 7. sz. házban 1967-ben végzett építkezéssel kapcsolatos megfigyelésük szerint a székesegyház nyugati homlokzatától mintegy 35—40 m-re van.

33. E határvonal rekonstrukciója pusztán a szintemelkedésen alapszik. A megadott utcákon belüli terület az, amely a belvárosi várszigeten belül egy kisebb dombot alkot.

34. Bár a IX. században Zalavárott fából készült templomépítésről van tudomásunk (SÓS Ä. : Archäologische Beiträge zur Frage der Gestaltung der Zentrale des Pribina—Besitzes. Acta. Arch. Hung. 17(1965) 87—93), a Géza-kori pannonhalmi első építkezés (LE VÁRD Y F.: Pannonhalma építéstörténete. Művészettörténeti Értesítő 8(1959), illetve a korabeli középeurópai adatok (pl. H. WÄSCHER: Der Burgberg in Quedlinburg (Berlin 195Ô); W. HENSEL: Slowianszczyzna Wczesnosredniowieczna (Warszawa 1985); N. N. VORONYIN— M. K. KARGER: Isztorija kulturü drevnyej Ruszi (Moszkva—Leningrád 1948—51) alapján mindenképpen kőből készült templom a valószínű esetünkben.

35. Ásatás nélkül a fejedelmi lakóépület anyaga nem dönthető el. Mindenesetre FÜGEDI E. kutatásai alapján ismeretes (Megjegyzések a budai vitáról. Századok 1964 7721—781), hogy a fejedelmi szálláshely változott, illetve az országban több helyen is volt. Ez inkább a fakonstrukció vagy sátor mellett szólna. Viszont Fehérvár Géza számára Esztergomhoz hasonló fontosságú szálláshely volt, tehát ez viszont inkább a kőépület mellett szólna. Mindenesetre e kérdésnél figyelembe kell venni László király 1992. évi I. törvényének XXXVI. fejezetében foglaltakat, amely szerint a királyt ,,a házban vagy a sátorban’- (in domo vel tentorio) kell üdvözölni. ZÁVODSZKY L.: A szent István, szent László és Kálmán kori törvények (Bp. 1904) 163.

36. Az Árpád-kori település képét mintaszerűen foglalta össze legutóbb MÉRI I. : Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti Füzetek Ser. U. 12 (1964).

37. Mivel eddig kőfalra e területen adatunk nincsen, a lengyel, cseh és orosz adatok alapján palánkfalat tételezünk fel (V. ö. TICHOMIROW és HENSEL idézett munkáival). Megjegyezzük, hogy FÜGEDI E. (Fejér megyei Szemle 2(1965) 8) a Szabadság téren 1937-ben talált 160 cm széles és mintegy 17 m hosszú kőfalat Géza-korinak tételezi fel. E feltételezéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy a fal kora bizonytalan, amellyel a magunk részéről is egyetértünk. Különben a bolgár és a nyugateurópai párhuzamok alapján feltétlenül jogosult kőfalra is gondolnunk.

38. FÜGEDI E. : op.cit.

39. Mindkét helyen olyan útszűkület figyelhető meg, amely esetleg ezt tükrözheti. Különben mindkét helyen stratégiai indokok is feltételezik a kapukat. Amennyiben a Március IS. utca és a Szabadság tér találkozási sávjától északra is kiterjedt a legkorábbi település, akkor is valamilyen kaput mindenképpen feltételezünk.

41