Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kralovánszky Alán: Székesfehérvár X-XI. századi településtörténeti kérdései
6. ábra. Alba civitas X—XI. századi főbb építkezéseinek rekonstrukciója. ggg—997 997—1000 1000—1061 (?) Jogos tehát feltételezni, hogy itt ugyanakkor egy kő- vagy fatemplom is állhatott.40 Ebben az esetben valószínűnek látszik, hogy e templom a váralja népéé volt, míg a Szt. Péter és Pál templom elődje a fejedelemé és közvetlen környezetéé, a várnépé. Ügy látszik, hogy István nem apja fejedelmi szálláshelyén maradt, hanem ■onnan kilépve hozta létre — talán Géza fejedelem akaratára és idejében? — új •szálláshelyét, s a megváltozott szálláshely megváltoztatta az egyházi vonatkozásokat is, tehát István a korábbi állapotokat felcserélte.41 A korábbi váraljai nép templomának helyén felépített királyi kápolna, azaz a bazilika alapításával királyi temetkező és koronázó templomot létesített, s a Szt. Péter és Pál templom elődjét adta a vár népének plébániatemplomul. Erre enged következtetni még Fügedi Erik véleménye is, miszerint 1246—49 között a várba telepített latinok a Szt. Péter és Pál templomot kapják meg plébániatemplomul.42 Ez abban az esetben válna még érthetőbbé, ha feltételezzük, hogy a Géza fejedelem hamvait őrző Péter és Pál 40. KRALOVÁNSZKY A.: Előzetes jelentés. . . op.cit. 41. Elvileg nem kizárt, hogy István akár nagykorúságának elérésekor, akár házasságkötésekor — tehát 988—996 között — megkaphatta Gézától új szálláshelyét. 42. FÜGEDI E.: Fehérvár középkori. . . op.cit. 12—13. 42 5. ábra. Alba civitas 1000 körüli rekonstruált alaprajza.
