Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Györffy György: Székesfehérvár feltünése a történeti forrásokban
Györffy György SZÉKESFEHÉRVÁR FELTŰNÉSE A TÖRTÉNELMI FORRÁSOKBAN A Székesfehérvárra vonatkozó legkorábbi adatok történeti értékének megvizsgálása előtt nevének legkorábbi alakjait és jelentését kell szemügyre vegyük. Székesfehérvárnak az 1009-től 1055-ig terjedő fél évszázada alatt megismerjük magyar, latin és német nevét. Hogy magyarul már az 1055-i tihanyi alapítólevélben említik Feheruuaru néven,1 mindenki előtt ismeretes. Egykorú szövegekben — így a veszprémi püspökség oklevelében és a koronázási paláston — latin neve Alba civitas,'2 Álba jelentése ,fehér’; ami pedig a civitas szót illeti, ennek jelentése a középkori latin nyelvben változáson ment át. A szláv területekre vonatkozó latin forrásokban és a magyarországi oklevelekben a XII. század közepéig a civitas szó várat jelölt és csak a XII. századtól ment át jelentése a vár mellett kialakult város-ra. A civitas szó ilyen jelentésváltozására a német várostörténeti irodalomban legújabban Schlesinger mutatott rá, annak vizsgálata kapcsán, hogy a vár milyen mértékben volt városfejlesztő tényező.3 Ennek megfelelően a legkorábbi Alba civitas előfordulások helyes fordítása nem ,Fehér város’ hanem ,Fehér vár’. Hasonló módon fordították az Abaújvárrnegyében fekvő Újvár nevét a garamszentbenedeki és a dömösi alapítólevélben Nova civitas alakban.4 A Fehérvár név pontos német fordítását is megtaláljuk a XI. század eleji forrásokban. Egy 1030 és 1043 között készült jeruzsálemi itineráriumban neve Wzzenburch, ami a mai Weissenburg név egykori feljegyzése.5 A közel egykorú Annales Altahenses 1044. évi esemény kapcsán említi Vizenburg, azaz Fehérvár várost (és a benne álló Szűz Mária egyházat = templum Deiparae Virginis).6 Az Altaichi Évkönyvekből merített a magyar ősgesta szerzője Péter 1044. évi trónrasegítésének elbeszélése kapcsán, de a német nevet latinul is értelmezte: Alba... que Teutonice Veyzmburg dicitur.7 Világos, hogy mind a latin, mind a német névalak a magyar Fehérvár név fordítása és ugyancsak a Fehérvár név szláv fordítása jelenik meg a XII. századi forrásokban; így a szicíliai arab Idrisi geográfiájában, aki Baligrata azaz Belgrád névalakot közöl.8 Ami már most a Fehérvár név jelentését illeti, elterjedt felfogás, hogy a fehér jelzőnek e névben valamilyen .előkelő’, ,uralkodói’, ,legfőbb’ jelentése van és a Fehérvár és rokon jelentésű helynevek általában a székhelyet jelölik. A Fehérvár és Fehéregyház neveik magyarországi előfordulása valóban alkalmas ilyen következtetés 1. BÄRCZI G. : A tihanyi alapítólevél (Bp. 1951) 10, 40—41. 2. GYÖRFFY GY.: Történeti Szemle 3 (1960) 534; KOVÁCS E.: Acta Historiae Artium 5 (1958) 183. 3. W. SCHLESINGER: Beiträge zur deutschen Verfassungsgeschichte des Mittelalters. (Göttingen 1963) II. 142—146. 4. GYÖRFFY GY.: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza (röviden: Tört. földr.) 12 (Bp. 1966) 58. 5. Ibid. 280; A. GOMBOS: Catalogus fontium, historiae Hungaricae (Bp. l-9'37) II. 845. 6. Ibid. I (1937) 98. 7. E. SZENTPÉTERY: Scriptores rerum Hungaricarum (röviden: SSRH) I (1938) 333. 8. T. LEWICKI: Polska i kraje sasiednie w swietle ,,Ksiegi Rogera” geografa arabskiego z XII. w. al-Idrisi’ego (Krakow, 1945) I. 127. 19
