Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja
Somlóvásárhely szentistváni alapítását oklevéli erősítés bizonyítja.70 Egy kései, de akkoron még meglévő okmányokon nyugvó feljegyzés pedig eképpen tudósít S'cholastikáról: az Wasarhely klastromoth magyar orzagh kyrallya Zent Ystwan kyrally rakatta wolth egy weer zerent walo attyafyanak, kynek Colostica wolth newe, es mynden erekseeget az adoth wolth az Wasarhely klastromhoz, azerth az Wasarhely klastrombán elsew abatissa az kyraly nemzeth wolth?1 A „királyi nemzetből” való származás Szt. István korában csakis Géza nagyfejedelem egy leányát jelölheti, nem vonatkozhatván sem Mihály ágára, sem Sarolt atyafiságára; 1008 táján Szt. István egy netáni gyermeke sem jöhet korrendileg szóba. A király ellenben tulajdon mostohahúgát egykönnyen megtehette a legkorábbi alapítású magyar női kolostor első fejedelemasszonyává. Talán nemcsak elhivatottságból, de fizikai körülmények folytán is, mert Palásthy Katalin apátnő feljegyzése szerint egy weer zerent walo attyafyanak rakatta wolth, ky az wr ysten akarattyabol santa wolt, es ez kyraly nemzet wolth elsew abatyssa az Wasarhely klastrombán?2 Ilyen személyes részletet csakis lejegyzett hagyomány őrizhetett, ami növeli Katalin apátnő XVI. századi tudósításának hitelét. Ennek alapján megengedhető Géza nagyfejedelem második házasságából nem két, de három leányt származtatni, akik közül a sántán született legidősebb Szt. István rendeléséből Scholastika néven az 1008 táján alapított somlóvásárhelyi Szt. Lambert apácaklastrom első fejedelemasszonyává lett. Két másik húgát szintén Szt. István nevelte és házasította ki, politikailag másodrendű, illetve függőségben lévő férjekkel: egy Bizáncnak alávetett velencei dogé fiával és tulajdon nádor-70. Károly Róbert 1329-ben kelt oklevele szerint: ... hanc... libertatis prerogativam, quant cciam a temporibus sanctorum regum Hungarie maxime sancti regis Stephani eiusdcrn monasterii devotissime fundatoris beate memorie idem monasterium habuisse ... donamus. Országos Levéltár, Dl. N° 515S1. 71. Palásthy Katalin vásárhelyi fejedelemasszony 1576 táján kelt, királyi patrónusság iránti folyamodványa (Országos Levéltár, Kincstári Osztály, A. Mon. Pos. f. 27, n. 53. Közli: LUKCSICS P. : op.clt. N° 18, p. 76.). 72. Palásthy Katalin apátnő királyi védelmet kérő felirata, 1S76 táján, Chóron János zaklatásai ellen (Országos Levéltár, Kincstári Osztály, A. Mon. Pos. f. 27, n. 53. Közli: LUKCSICS P.: op.cit. N° 17, p. 73.). Györffy Gy. lektor a feltevést nem fogadta el az alábbi indoklással: „1. A somlóvásárhelyi apácakolostor alapítási éve nem állapítható meg; 1000 és 1038 között bármely év lehet, tehát Skolasztika 98® és 1020 között bármikor születhetett. 2. Az a kitétel, hogy Skolasztika „királyi nemzet volt”, ugyanolyan értékű, mint U. Orbán pápa megjegyzése Kálmánhoz I. Istvánról, hogy ő: „generis tui primus” volt: vagy a Krónika helye, amikor Vazul fiairól írja, hogy „de genere Sancti Stephani regis progeniti erant”, — tehát az, hogy Skolasztika királyi nemzetből származott, vonatkozhat a Mihály ágra is. 3. Az a kitétel, hogy „atyafi”, kizárja, hogy testvérről, vagy féltestvérről van szó”. — Véleményünk szerint Somlóvásárhely korai alapítású kellett, hogy legyen. Nem valószínű ugyanis, hogy míg István király 1000-től kezdve alapított püspökségeket és férfi monostcrokat, női klastromok tekintetében évtizedeket vám volna. Hogy a bencés-rendű Somlóvásárhely volt a legelső, alátámasztja az apátnő névválasztása is: Szent Skolasztika, Szt. Benedek nővére. — A „'királyi nemzet” és a „vérszerinti atyafi”- kifejezések más-más nagycsaládi viszonyt jelölnek. Az első csak közös törzsökből való származásra utal, s mint ilyen bízvást felemlíthető Kálmánról Szt. István kapcsán. Az „atyafi” kifejezés ellenben megszorító, s korántsem zárja kl a mostohatestvéri viszonyt, ami éppen a szó elsődleges értelmét adja: nem egytestvér, hanem ugyanúgy atyának más ágyból szakadt gyermeke (atyjának — de nem anyjának! — fia). — Skolasztikának netáni Mihályágbeli származása ellen szól még az ezen ágban a XI. század derekáig dívott pogánykodás is. Szár László, Vazul és Levente beállítottsága közismert. Endrét is csak Kijevben keresztelik meg számkivetése idején pogány házasságából származott két gyermekével együtt. Kevéssé valószínű, hogy valamely közeli nőrokonukat az Egyháznak szentelték volna... Ámde ha Györffy feltételezése értelmében Veszprém városa ekkor már királynéi birtok, úgy Géza özvegyének, Adelhaidnak is szállása kellett, hogy legyen. Mindez valószínűsíti, hogy a közeli Somlóvásárhelyen Adelhaid sántán született leánya lett légyen az apátnővé megtett „királyi atyafi”. 82
