Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja

elsőként. Ö választhatta tehát 975-ben született fia számára, amiáltal az „István” az Árpádok első keresztény-mintájú „hagyományos” neve lesz.23 Ami pedig Szt. István állítólagos Vajk nevét illeti, — amiből éppen Géza „pogány-idejekori”, azaz 974 előtti születésére következtettek, — való értelme egyebütt keresendő.24

István egyik nővére 985 végén lépett házasságra az akkor még trónörökös Vitéz Boleszlávval, a későbbi lengyel királlyal, akinek fiút szült, mielőtt férje 987-ben eltaszította volna.25 E házasságkötés időpontjának politikai jelentőségére alább még visszatérünk. Géza leánya 985-ben mindenesetre nubilis kellett, hogy legyen, azaz

insidias, quibus Stephanum adhuc adolescentem interficeret P. RANZANUS: Epitomae rerum Hungaricarum. Historiae Hungaricae Fontes Domestici, ed. M. FLORIANUS, t. I—IV (Pécs—Leipzig—Budapest, 188H—85). (A továbbiakban: HHFD) t. IV, Ind. IX, 188. — Hasonló nyilatkozat olvasható a hamis pannonhalmi alapítólevélben: Singulare namque sufragium, quod per merita beati Martini in puericia mea expertus sim, memoriae posterum tradere curavi ERDÉLYI L. : A pannonhalmi főapátság története. A megalapítás és terjeszkedés kora 1 (Bp. 1902) 5*89. — Végül ezt a korhatározást erősíti meg a Legenda is: Post obitum vero patris Stephanus adhuc adolescens... Legenda Sancti Stephani regis ab Hartwico, op.cit. c. 5. SSRH t. II. 407.

23. Talán nem túl merész feltételezés, hogy a köztudomású Imre (= Henrik) és Ottó mellett, Szent István és Gizella egy névszerint ismeretlen, korán elhunyt fia szintén az István nevet viselte volt; méghozzá egy idősebb fiú, tekintve, hogy Ottó és Imire az anyai családból válaszolt nevek, amelyeket a X—XI. században dívó keresztény onomasztikában az apai családi keresztnevei feltétlenül meg kellett, hogy előzzenek. (M. CHAUME: Pour les recherches génélogiques du Haut Moyen Age. Les Indices. 1.: L’indice onomastique, in: Recherches d’histoire chrétienne et médivale (Dijon, 1947) c. XIV, 217—222; valamint H. W. KLEWTTZ: Namengeburg und Sippenbewusstsein in den deutschen Königsfamilien des 10. bis 12, Jahrhunderts. Grundfragen historischer Genealogie. Archiv für Urkundenforschung (továbbiakban: AUF) IS (1944) 23i—37. Márpedig okkor az „István”-on kívül más, „hagyományos” Árpádházi keresztnév még nem létezhetett.

24. Wertner állítása, amely szerint Szt. Adalbert cseh Vojtech nevének lenne változata, s hogy Géza fia a kereszténységben az István-Vojtech kettős névformát nyerte volna, erőltetett magyarázat (WERTNER M. : Az Árpádok, op.cit. 36—37.). Kétségtelen azonban, hogy a Bajk név tekintetében a korabeli Thietmar-krónika formális: Imperatoris autem predict! gratia et hortatu, gener Heinrici, ducis Bawariorum, Waic. in regno subnet episcopales cathedras faciens, coronam et benediccionem acceptit THIETMARI MERSEBURGENSIS, op.cit.. Lib. 4. c. 38, MGH. SS t. III. 784. — László Gyula szerint a vajk méltóságnév. NÉMETH GY. : A honfoglaló magyarság kialakulása (Bp. 11930) 233—294. török méltóságnévből eredezteti: Vajk -« baj + k kicsinyítő képző; baj törökül gazdag, gazda, hős, — a név jelentése: kisebbik vezér. László szerint a honfoglalók kettősfejedelmi koncepcióját az erőskezű Géza nem vette figyelembe, s hatalmát nem osztotta meg más törzzsel, hanem másoduralkodónak, — Vajknak, — saját fiát tette meg. Midőn István 997-ben nagyfejedelemmé lesz, a másoduralkodónak kijáró vajk elnevezés törvényszerűen eltűnik a használatból. LÁSZLÓ GY.: Jegyzetek István királyról, op.cit. 35—39. Györify Gy. lektor szerint,; „baj minden ótürk, középtörök és mai török nyelvben ,reich’ jelentésű: egyedül a mai Kazakban ,der Wirt, der Ehemann’ és a mai Kirgizben ,der Held, der Anführer’. A nomád államokban nem használatos méltóság névként, csak egy besenyő törzs feje viselte. A gondolat logikus véghezvitele esetén Géza vaj volt; hogy ez főfejedelmet jelentett volna, komolyan számba nem vehető. Vajk jelentése lehet ,gazdagocska, gazdácska’ ha az etymológia jó, de az sem biztos”.

25. Boleszláv 957-ben született és 1025 június 17.-én húnyt el. Apját 992-ben követte az uralkodásban, mint lengyel herceg, de csak 1KXL.8 után kért és nyert királyi címet. W. II. Graf RÜDT—COLLENBERG : Reges Növi. Studien zu den Erscheinungsformen des Königtums im gesamteuropäischen Mittelalter, 850—1270, kiadás alatt, 1967 (kéziratban tanulmányozva), ad „Polen”. Boleszláv a magyar fejedelem-leánnyal kötött házasságakor még csak trónörökös volt. Első házasságát Ricdag meisseni őrgróf ismeretlen nevű leányával 984-ben kötötte, akit azonban rövidesen eltaszított. Harmadik házasságát Emimenilddel, Dobremir Elba-menti szorb törzsfő leányával 987-ben kötötte. Végül negyedszer 1018-ban nősült, a nálánál jóval fiatalabb Meisseni Odaval. Boleszláv tehát 987 elején kellett, hogy eltaszítsa magyar nejét, hogy még ugyanabban az évben újabb házasságot köthessen. Miután Géza leánya akkorra már fiút szült volt neki, házasságkötésük legvalószínűbb időpontja 985 vége, vagy legkésőbben 986 eleje. Az első meisseni feleség eltaszítása tehát 9£5-ben kellett, hogy a végbement légyen.

69