Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Györffy György: Székesfehérvár feltünése a történeti forrásokban
Magyarországon is megfordult Dlugoss figyelmét egy feliratos kő hívta fel a Péter-Pál templomban az ott eltemetett Géza fejedelemre. Az adat látszólag ellentétben áll a Péter-Pál templom XIII. századi alapításával, de lehetséges, hogy a sír egy korábban is állott templomból vagy kápolnából került ide át. Mindamellett az adat hitelében nincs okunk kételkedni. Székesfehérvár XI. szazadeleji jelentékeny szerepe arra mutat, hogy kifejlődésének előzménye is lehetett és ez Géza szervező tevékenységére látszik utalni. Géza lehetett az, aki a Csák-elődök szállásterületét birtokba vette és a mocsárvárat kiépítette. Székesfehérvár első, egykorú hiteles említése István király oklevelében található, melyben a veszprémi püspökség egyházmegyéjének kiterjedését határozta meg Az oklevél szövege, amely két átiratban maradt ránk, nagyjából eredetinek tekinthető, csupán egy szót módosítottak benne a XIII. század folyamán: a veszprémi püspökség birtokainak megsértőire kimért büntetés nagyságát.23 24' A Fehérvárra (Álba civitas) vonatkozó részek hitelesnek tekinthetők. Ebben egyebek mellett az olvasható, hogy István király a veszprémi püspökség alá rendeli Fehérvárat egyházaival, kápolnáival, határaival, ill. megyéjével együtt, továbbá az, hogy a Fehérvár megyéjében fekvő Ősi, Kér és Börgönd falvakat a veszprémi püspökségnek adományozza. Kiderül az oklevélből, hogy Fehérvár már ekkor a körülhatárolt Fejér megye székhelye volt. Az oklevél egyik átirata datálatlan, a másik átirat alatt dátum olvasható 1009. évvel: Datum in Sool apud capellam beati Stephani prothomartiris anno ab incarnatione domini millesimo Vilii.21 Minthogy e datálás megfogalmazása elüt a német császári oklevelek közkeletű datálásától, Karácsonyi és Szentpétery elvetette az 1009-es évszámot és korábbra datálta az oklevelet. Karácsonyi szerint az oklevél a pannonhalmi alapítólevél kiadása előtti időre datálandó, mert a pannonhalmi alapítólevél szerint István király a püspökségtől elvett és Pannonhalmának adott somogyi tizedek fejében Kortó birtokkal kárpótolta a püspökséget, Kortó pedig még nem szerepel a veszprémi püspökség birtokai között a tárgyalt oklevélben. 25 26 Karácsonyi érvelése azonban vitatható. A pannonhalmi alapító-levélnek éppen a somogyi tizedekre vonatkozó részében történt a XII. században erős szövegváltoztatás, tehát e rész nem alkalmas biztos következtetések levonására.20 1918-ban H. Bresslau, a legkiválóbb német diplomatikus az oklevél dátumát korszerűnek nyilvánította, akivel szemben Szentpétery megismételve a dátum korszerűtlenségére vonatkozó állítását és a veszprémi oklevelet a pannonhalmi alapítólevéllel közel egyidőre, 1002-re datálta. Szerinte a pannonhalmi alapítólevél kiállításakor a veszprémi püspökség már megvolt, és így alapítólevelét is akkor kaphatta, amikor a pannonhalmi alapítólevelet fogalmazó Heribert C 1002-ben Magyarországra jött; továbbá mivel szerinte a határok említésének hiánya igen korai alapításra mutat.27 Szentpétery érvelése azonban nem fogadható el. Ami a dátum korszerűségét illeti, az oklevél újabb kiadása kapcsán magunk is hajlottunk Szentpétery nézete felé és a dátumot „interpolationem esse videtur” megítéléssel illettük,28 a behatóbb vizsgálat során azonban kiderült, hogy Bresslau pozitív véleménye a helytálló. Nevezetesen 1005-ben II. Henrik kancelláriájára belépett egy BA sziglával jelölt 23. GYÖRFFY GY. : Történelmi Szemle 3) (l'9i6*0) 533. 24. Ibid. 535. 25. KARÁCSONYI J. : Szent-Istvárt király oklevelei és a Szilveszter-bulla (Bp. 1&9CL) 67—72. 26. SZENTPÉTERY I.: Szent István Emlékkönyv. 2 (1938) 165. 27. H. BRESSLAU: Archiv für Urkundenforschung 6 (1918) 69—71; SZENTPÉTERY I.: Szent. István király pécsváradi és pécsi alapítólevele (Bp. 1916) 52. 28. GYÖRFFY GY. : Történelmi Szemle 3 (I960) 535. 22
