Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kralovánszky Alán: Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján
A régészeti és kartográfiai adatok együttes értékelése két pregnáns jellemzőt tükröz : az egyik az, hogy ez az útcsomópont-áthelyezés egyszerre történt tudatos kialakítás révén, a másik az, hogy csak az tervezhette és kiviteleztethette, aki védekezésen alapuló — nyílt főútvonal metszését egy mocsárpart mentén elhelyezkedő szigetre bevíve — ellenőrzésre, illetve támadásra készülő politikai koncepcióval rendelkezett. Erre a régészeti és írásos adatok szerint egyetlen időszak és egyetlen személy jöhet számításba: a X. század utolsó harmada, illetve Géza fejedelem. Végezetül összefoglalóan a következőket mondhatjuk: A középkori Alba Civitas — Fehérvár — a fejedelmi Árpád törzs ősi szállás területének közepetáján, mocsárral részben körülvett szigetcsoport egyikén terült el. Az ősi ÉNy—DK-i és ÉK—DNy-i irányú természetes útvonalak sávjában elhelyezkedő területen a magyar honfoglalás előtt nem volt jelentősebb település. Megváltozott a helyzet azonban a magyarság megjelenése után. Géza fejedelem idejében kezd körvonalazódni az a politika, amely I. István és utódai idejében kristályosodik ki. E politikát az elkülönülő pogány törzsfői erővel szemben egy központi keresztény, feudális hatalom kialakítása és megtartása jellemzi. Ennek a politikának köszönheti Székesfehérvár megszületését és jelentőségét. A fiatal magyar pogány—keresztény fejedelemség Esztergom és Fehérvár kialakítása segítségével áll két lábra. Ily módon a nemzetközi fő kereskedelmi és hadi útvonalak is központi ellenőrzés alá kerültek. Fehérvárott a Városi Tanácsház előtt, a Szabadság tér körül épült ki Géza és István korában az az erősített település, amely a város magját jelentette, s amely a dunántúli legfontosabb utak egy helyen történő ellenőrzését látta el. A domb alján piactérré szélesedő és megrekedő főútvonal egyik oldalán az egykor Géza fejedelem maradványait őrző, a mai püspöki székesegyház alatt rejtőző X. századi templom, másik oldalán a mai Ferences-templom helyén állt királyi palota alkotta a város központját. Ehhez csatlakozott a tér harmadik oldalán az István-féle Bazilika, illetve mellette a prépostság. Az újonnan létesített stratégiailag, államigazgatásilag és ideológiailag oly fontos település ily módon épül be, illetve veszi ki részét a feudális magyar állam kialakításában. Géza fejedelem az, aki a temetkezésével is jelképezve megalapítja a várost, fia pedig a zseniális tervnek megfelelően továbbépíti, folytatja az apja által megkezdett munkát. Úgy gondoljuk, hogy elérkezett az idő, hogy a város kialakulásának, megszületésének 1000 éves évfordulóját is előkészítve, — meginduljon intenzívebben —• elsősorban új régészeti feltárások segítségével — az a munka, melynek segítségével a magyar középkori állam születési körülményeit valóban jelentőségéhez méltó módon, várostörténészek, régészek és művészettörténészek közös összefogásaként tisztázni lehessen.45 46 45. E tanulmány előadásként elhangzott a Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat 1966. évi székesfehérvári vándorgyűlésén. 16
