Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Nemeskéri János - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X - XI. századokban
pedig 5000 fő'5 és a XI. században Novgorod46 és Kiev47 népességszáma érte el a 10—15 ezer, illetve 7 ezer főt. Szczeczin népességszáma ugyanezen időben közelíti meg leginkább Székesfehérvár népességszámát, a mintegy 3—4 ezer fővel.48 Székesfehérvár X. századi és koraárpádkori népessége számának e közvetett eljárással kidolgozott becslése két tény igazolását szolgáltatja. A felvetett problema részletekbemenő kidolgozása e eljárással is lehetséges, a hiányos adatok miatti akadályok kellő feltételi rendszerrel megkerülhetők, különösen akkor, ha az egyes szaktudományi kutatások módszereiket és eredményeiket egyeztetve közösen törekszenek oly cél elérésére, amelyeket közvetlenül és külön-külön igazoltan nem tudnának elérni. A közvetett úton nyert eredményeinket nem tekinthetjük lezártnak, lehetséges, hogy Székesfehérvár peremsávjában ezideig részlegesen feltárt temetők valamelyikében a közeljövőben kutatás végezhető és akkor Székesfehérvár-i minta alapján az eddiginél nagyobb pontosságú közelítéssel tehetünk majd becslést a népességszám rekonstrukciójára.49 János Nemeskéri—Alán Kralovánszky DIE GESCHÄTZTE BEVÖLKERUNGSZAHL STUHLWEISSENBURGS (SZÉKESFEHÉRVÁR) IN DEN X—XI. JAHRHUNDERTEN (Auszug) 1. Vorbemerkung. Eine Revision der früheren Schätzung der Bevölkerungszahl haben die neueren archäologischen sowie paläodemographischen (chronologischen und topographischen) Daten und Methoden ermöglicht, bzw. notwendig gemacht. 2. Geographische Umgebung. Unser untersuchtes Gebiet liegt in der Treffzone eines Mittelgebirges und eines flachen Tieflandes, die auf einer Strecke von 250 Grad von sumpfigem fliessendem Wasser begrenzt ist. Die Ufer und die inselförmigen Erhöhungen waren nur in der Urzeit und in der römischen Zeit bewohnt. Erst von der ungarischen Landnahme an erschien hier wieder der Mensch. 3. Geschichtliche Beziehungen. Die internationalen Handelsstrassen kreuzten sich am Anfang des X. Jhs 3 km südlich von Székesfehérvár. Dazu richteten sich die ungarischen landnehmenden Siedlungen. Im letzten Drittel des X. Jhs versetzte Fürst Géza diesen Knotenpunkt ins Innengebiet der heutigen Stadt Székesfehérvár. * *15. W. HENSEL—J. ZAK: Poznan in frühen Mittelalter. Archeológia Polona 7 (1964) 264. 46. N. M. TICHOMIROW : Dvernyeirusskie go roda (Moszkva löüG) alapján idézi W. HENSEL: Die Slawen... op.cit. 291. 4". Ibidem. 48. H. CHLOPOCKA: Poczatki Szczeczina. Rozniki Historiczne 17 (1948) 281. 49. Ezen tanulmány előadásként hangzott el a székesfehérvári Történész ülésszakon 1966 májusában. 138
