Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Nemeskéri János - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X - XI. századokban
Lélekszám Korszak Vár A várat övező perem tíz települése 1 2. 3 4 5 6 7 8 9 X. sz. első, második harmada X. század utolsó 102—122 115 harmada XI. század első — 196 577 953 3111 harmada — 2300 2500 2700 222 646 1070 3688 XI. század közepe —27CO 3000 3300 250 725 1200 XI. század utolsó harmada — 3200 3500 3800 281 815 1350 4270 Átlag népességszám: (M) 115 2733 3000 3266 237 690 1144 3690 Székesfehérvár becsült népessége a X—XI. századokban 6. sz. táblázat Székesfehérvár X—XI. századi népességszám becslését végülis a lelőhelyeknek külön-külön és nemzedékenkénti, valamint történeti periódusok sorrendjében adott becslések után az egészre, mint egységre vonatkoztatva vég konklúzióként az alábbiakat adhatjuk. Székesfehérvár népességszáma a X. század folyamán átlagban 115 + 10 főre becsülhető (min.:102, max.: 122 fő). A város XI. századi népességszámát a három területi egységet összevonva 3690 + 500 főre tehetjük (min. : 2750, max.: 4700 fő). E relatív nagyszámú népesség zöme a Várra volt korlátozódott és a peremsávban élt népesség ennek csak töredékét képezte. Az 1958—60-ban adott első becslésünk a Várból származott, s igen hiányosan ismert sírleletekre és embertani leletekre volt alapozott. Ügy véljük, hogy a város kialakulására vonatkozó újabb régészeti és történeti kutatások a Várra vonatkozó népességszám jelen becslését támasztják alá. összehasonlításként említjük meg, hogy a X. században a Közel-Keleten Bagdad és Konstantinápoly népessége már elérte az 1 millió főt, Kairó és Damaszkusz népessége 100 ezren felüli volt.44 Kelet-Európábán ugyanakkor Poznan X— XI. századfordulói népessége mindössze 1—2000 fő, a XI—XII. század fordulóján ásatások adatai alapján történt becsült átlag terület. Egy Árpád-kori ház 7,5—16,0 m2 között mozog átlagban. V. ö. MÉRI I. : Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában Régészeti Füzetek Ser. II. 12 (1964). Figyelembe véve a külső kemencét (kemencéket) e háznagyság átlag középértéke 15 m2-re becsülhető. A házak között minimálisan 1 háznagyságnyi területnek kell lenni házanként minden irányban a közlekedés zavartalansága érdekében, így a becsült i telek minimálisan 150 m2, azonban ismerve az eddig feltárt házak — aránylag nagy — egymástól való 5—40 m-es távolságát, átlagnak 200 m2-t vettünk alapul. 42. THURY J.— KARÁCSONYI I. alapján idézi FITZ J. : Székesfehérvár (Bp. 1966) 26. 43. Az utcahálózatot az 1601-ben bővített és 1691-ből fentmaradt metszet alapján (közli: FITZ J. : op.cit. 21) vettük figyelembe, mivel itt maradt fent legkorábbi ábrázolása. Ez azért is indokolt, mert a XIV. századi építésű várfal és az 1601. évi módosított várfal nyomvonala lényegileg azonos, az utcahálózat viszont szükségszerűen az Árpád-korra kell, hogy visszanyúljon. 44. M. LOMBARD: L'évolution urbaine au moyen age. Annales Economies Sociétés Civilisations 12 (1957) 24. 137 Déli perem négy települése I (á. 25—30 fő) illetve á. 2i fő Minimális becslés Átlag (3 + 5) Maximális becslés Minimális becslés (Szentes-Szentlászló lelőhely népessége alapján á. 25 fő) Átlag (6 + 8 rovatbői) Maximális becslés (Kérpuszta +Hadimba lelőhelyek átlag néoessége alapján, á. 120 fő) összesen (2 + 4 + 7)
